Az Európai Bizottság vizsgálja a kiskereskedelmi különadót

Az Európai Bizottság vizsgálja a kiskereskedelmi különadót

A hollandiai székhelyû SPAR nemzetközi élelmiszer-üzletlánc egyik City SPAR üzlete a főváros I. kerületében, Krisztinavárosban, az Alagút és Pauler utcák találkozásánál (Fotó: MTVA/Bizományosi: Róka László)

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

Vizsgálja az Európai Bizottság a Spar és az osztrák kormány panaszát, amelyet a magyarországi kiskereskedelmi különadó szerintük diszkriminatív jellege miatt nyújtottak be – tudta meg a Reuters.

A hírügynökséghez kerülte az osztrák kormány és a Spar levelei. „A magyarországi kiskereskedőkre kivetett adó azóta emelkedik, hogy a kormány 2020-ban különadót hirdetett, és az adó mértéke mostanra elérte a bevétel 4,5 százalékát” – írta Hans Reisch, a Spar Austria vezérigazgatója a Bizottságnak március 4-én, 11-én és 20-án küldött levelekben.

A Margrethe Vestager trösztellenes, Thierry Breton ipari és Paolo Gentiloni gazdasági biztosnak címzett levelek szerint az adó diszkriminatív a magyarországi külföldi kiskereskedőkkel szemben, és ezért sérti az uniós jogot. „A külföldi tulajdonú kiskereskedők, köztük a SPAR Magyarország... a különadó legmagasabb adókategóriájába tartoznak – írta Reisch. – Ezzel szemben a franchise-láncokban működő magyar versenytársak következetesen alacsonyabb (0-1 százalékos) adókulcsok előnyeit élvezik.” Az adó arra kényszeríti a külföldi kiskereskedőket, hogy veszteségesen működjenek, mivel a kiskereskedelmi szektorban a haszonkulcs 4,5 százaléknál alacsonyabb – tette hozzá Reisch.

Ausztria gazdasági és külügyminisztere január 31-én levélben fordult Ursula von der Leyenhez, az Európai Bizottság elnökéhez, mondván, hogy Magyarország adópolitikája aránytalanul nagy mértékben befolyásolja a külföldi kiskereskedők nyereséges működését az országban. „A Magyar Köztársaság olyan megközelítést követ, amely ellentétes a belső piaci célkitűzéssel, és súlyos negatív következményekkel jár a más uniós tagállamokból származó élelmiszer-kiskereskedőkre nézve" – írták a miniszterek a Reuters által megismert levélben. Az Európai Bizottság a Reuters megkeresésére így reagált: „A Bizottság megkapta a magyar kiskereskedelmi adóval kapcsolatos panaszt, amelyet elemezni fognak, és gondoskodnak a megfelelő nyomon követésről.”

Mint beszámoltunk róla, a VSquare értesülése szerint nemrég Tiborcz István próbálta megvenni a magyarországi Spart, korábban pedig a Rahimkulov család. A portál üzleti forrásokra hivatkozva írt arról, hogy több mint egy évvel ezelőtt a Magyarországon élő, orosz származású Rahimkulov család képviselői keresték meg vételi ajánlattal a Spart, azt állítva, hogy a kormány is támogatja az ügyletet. Az üzletlánc osztrák tulajdonosai ugyanakkor mindkét ajánlatot elutasították. A Rahimkulov család és Tiborcz István egyébként már üzleteltek is egymással. Tiborcz István a Magyar Hang megkeresésére azt közölte, hogy minden alapot nélkülöz az információ.

A Spar márciusban panaszolta be az Európai Bizottságnál a magyarországi kiskereskedelmi különadót. Az anyavállalat vezetője, Hans Reisch úgy fogalmazott: nyíltan megmondták nekik, hogy a magyar állam részesedést szeretne a vállalatukban. Elmondása szerint közölték, hogy ha ezt engedik, sokkal könnyebb lesz a dolguk. A kormány tagadta, hogy nyomást gyakorolnának a Sparra, majd Lázár János mégis frontális támadást indított: „Most, hogy az osztrák fűszeres-közértes, a Spar így viselkedett, felvetettem a kormányban, hogy ne tűrjük tovább a hazudozást, alaptalan állításokat tőlük, s inkább vegyük meg őket szőröstül-bőröstül”.