Kíméletlen részletességgel sorolja az Európai Bizottság legújabb jogállamisági jelentésében, hogy mi a problémája a magyar demokratikus berendezkedéssel. Az anyag nem teljes körű, mivel csak négy területet vizsgálnak át évről-évre. Azonban levonják a következtetést, hogy Magyarországon továbbra is rendszerszinten sérül a jogállamiság.
Ursula von der Leyen egyik ígérete az volt, amikor öt évvel ezelőtt az Európai Bizottság új elnökeként programismertetőt tartott, hogy ezentúl minden évben minden tagállamra vonatkozóan elkészítik jogállamisági jelentésüket. Ez meg is történt, most már az ötödik ilyen dokumentumot mutatták be. Minden évben ugyanarra a négy területre összpontosítanak: az igazságszolgáltatás függetlensége, a sajtó szabadsága és sokszínűsége, a korrupcióellenes küzdelem és a demokratikus fékek és ellensúlyok rendszere. Idén első alkalommal négy csatlakozásra váró tagállamról, Szerbiáról, Montenegróról, Észak-Macedóniáról és Albániáról is elkészült a jelentés.
A dokumentum összeállítása tulajdonképpen folyamatos, ahogy elkészül az egyik évi jelentés, már hozzálátnak a következő előkészítéséhez és a folyamatban lévő ügyek megfigyeléséhez, elemzéséhez. Minden tagállamba delegációt küld az Európai Bizottság, ahol találkoznak a helyi hatóságokkal, civil szervezetekkel, újságírókkal, egyes ügyek érintettjeivel. És bár érthetően Magyarországon a bizottsági jelentés magyar vonatkozásaival foglalkozunk, nem árt tudni, hogy jogállamisági problémák máshol is vannak.
Azonban azt is kijelenthetjük, hogy közel sem annyi, mint Magyarországon. Didier Reynders, az Európai Bizottság igazságügyi biztosa erről azt mondta, hogy a magyar helyzetre továbbra is ráillik az a leírás, hogy rendszerszinten sérül a jogállamiság. Még akkor is, ha tavaly – éppen a bizottság hasonló ajánlásainak nyomán – a magyar parlament elfogadta az igazságszolgáltatás függetlenségének javítását célzó törvényeket és ez EU-s pénzek felszabadításhoz is vezetett. De hogy mégsem teljes a megelégedettség Brüsszelben, arra elég azt felhozni, amit Reynders biztos is megtett: továbbra is egyedül Magyarországgal szemben folyik az uniós alapszerződések 7-es cikkelye szerinti eljárás, a korrupciós kockázatok miatt egyedül Magyarországgal szemben folyik a jogállamisági eljárás (amely mintegy 20 milliárd euró változatlan befagyasztásával párosul) és igen nagy számban zajlanak kötelezettségszegési eljárások, amelyeket Magyarország az Európai Bíróság előtt kivétel nélkül el szokott veszíteni.
„A jelentés 2020-as első közzététele óta a helyzet javítására irányuló reformok valódi hajtóerejévé vált. A 2023-ban kiadott ajánlások kétharmadát – 68%-át – teljes mértékben vagy részben megvalósították” – magyarázza az Európai Bizottság, hogy mennyiben hatékonyak ezek a javaslatok. És azt is alátámasztották, hogy igény is van erre a vizsgálatra. Egy szerdán közzétett Eurobarométer tematikus felmérés szerint az uniós polgárok több mint 70 százaléka egyetért abban, hogy az EU-nak fontos szerepe van a jogállamiság hazájukban való védelmében. Az uniós polgárok közel 90 százaléka fontosnak tartja, hogy valamennyi uniós tagállam tiszteletben tartsa az EU alapvető értékeit – e tekintetben 2019 óta stabil egyetértés uralkodik. Emellett számos országban jelentősen javult az, hogy mennyire érzik magukat az emberek tájékozottnak az EU alapvető értékeivel kapcsolatban: összességében az uniós polgárok 5 százaléka véli úgy, hogy jól tájékozott az EU alapvető értékeiről és a jogállamiságról, szemben a 2019. évi 43 százalékkal.
De térjünk át a magyar fejezetre, ahol – mint már utaltunk rá – hosszasan sorolják, hogy mi az, ami nincs rendben. Megállapítja az Európai Bizottság például azt, hogy „egyes magas szintű korrupciós ügyek a vádemelési szakaszba érkeztek, de továbbra is komoly aggodalomra ad okot, hogy a magas rangú tisztviselőket és közvetlen környezetüket érintő korrupciós vádak kivizsgálása terén nem áll rendelkezésre szilárd eredmény”.
A sajtó szabadságával kapcsolatban pedig úgy fogalmaznak, hogy „a médiapluralizmust fenyegető, a jogállamiságról szóló korábbi jelentésekben kiemelt fenyegetésekkel nem foglalkoztak. Nem fogadtak el és nem is terveznek olyan intézkedéseket, amelyek szabályoznák az állami reklámok médiához való eljuttatását, a médiahatóság funkcionális függetlenségét, valamint a közszolgálati média szerkesztői és pénzügyi függetlenségét.” Nem változott az sem, hogy „az újságíróknak és a független sajtóorgánumoknak továbbra is számos kihívással kell szembenézniük, beleértve a látszólag összehangolt rágalmazási és legitimációs kampányokat, valamint a kormányzati helyiségekhez és eseményekhez való szelektív hozzáférést”. A jelentés reagált a legfrissebb fejleményekre is: „Továbbra is fennállnak a civil szervezeteket sújtó akadályok, miközben a nemzeti szuverenitás védelméről szóló új törvény tovább rontja a civil teret.”
Mindezek alapján az Európai Bizottság a következő ajánlásokat fogalmazta meg a magyar kormánynak:
• Az ügyelosztási rendszerek átláthatóságának javítása az alacsonyabb fokú bíróságokon, figyelembe véve az ügyelosztásra vonatkozó európai szabványokat.
• Strukturális intézkedések meghozatala a bírák, ügyészek, valamint az igazságügyi és ügyészségi alkalmazottak javadalmazásának növelése érdekében, figyelembe véve az igazságszolgáltatási rendszer javadalmazására vonatkozó európai szabványokat.
• Átfogó reformok elfogadása a lobbizással és a forgóajtókkal kapcsolatban, valamint a vagyonnyilatkozatok rendszerének további javítása, hatékony felügyelet és végrehajtás biztosítása.
• A magas szintű korrupciós ügyekkel kapcsolatos nyomozások, büntetőeljárások és jogerős ítéletek szilárd eredményeinek kialakítása.
• Mechanizmusok bevezetése a médiaszabályozó hatóság funkcionális függetlenségének fokozására, figyelembe véve a médiaszabályozók függetlenségére vonatkozó európai szabványokat.
• Olyan jogszabályok elfogadása, amelyek biztosítják a reklámkiadások igazságos és átlátható elosztását az állam és az állami tulajdonú vállalatok között.
• A szabályok és mechanizmusok megerősítése a közszolgálati média független irányításának és szerkesztői függetlenségének fokozása érdekében, figyelembe véve a közszolgálati médiára vonatkozó európai szabványokat.
• Távolítsa el a civil társadalmi szervezeteket sújtó akadályokat, és támogassa a biztonságos és lehetőségeket biztosító polgári teret, többek között a feladatuk ellátását akadályozó jogszabályok, különösen a bevándorlási különadó hatályon kívül helyezésével.
Az éves jogállamisági jelentés az EU különböző intézményeinek napirendjéről köszön majd vissza. Magyarországot hátrányosan érinti az a körülmény, hogy a jelenleg befagyasztott uniós forrásokra vonatkozóan semmilyen előrelépés nem tapasztalható, vagyis a későbbi tárgyalások során az Európai Bizottság minden bizonnyal erre a jelentésre (is) fog hivatkozni és a megfogalmazott ajánlásokat fogja majd számon kérni.
