Alig kezdődött el a politikai ősz, ismét magyar ügyektől hangos az európai közvélemény. Múlt héten már szembesülni kellett azzal, hogy az EU külügyi főképviselője a tagállamok nyomására és Orbán júliusi „békemissziójára” hivatkozva nem Budapestre hívta össze a külügyminiszterek informális ülését – szembefordulva a sok évtizedes hagyománnyal. Most pedig az Európai Parlament legnagyobb szakbizottságának az első ülésnapján a magyar Nemzeti Kártya-rendszer oroszokra és beloruszokra történő kiterjesztése miatt módosították a napirendet és vették fel ezt a témát.
Ez ugyanis könnyebb hozzáférést biztosít ezeknek az országoknak a munkavállalóinak a magyar – és az európai – munkaerőpiachoz, de az EU-ban attól tartanak, hogy kémek és szabotőrök fogják majd használni ezt a lehetőséget. Bár a Patrióták képviselőcsoportja szerette volna, ha a magyar kormány képviselőjét is meghívják ide, de a képviselőcsoportok nem kértek ebből, ugyanakkor meghívták a belügyi biztost, Ylva Johanssont. Ehhez a vitához kapcsolódóan meg kell jegyezni, hogy maga a kormány semmilyen módon nem jelezte, hogy ott akar lenni ennek a napirendi pontnak a tárgyalásánál, a Patrióta-frakció vetette fel ezt a lehetőséget, amit a többiek elvetettek.
Ezért aztán Bóka János európaügyi miniszter Brüsszelben külön sajtótájékoztatón magyarázta, hogy ez a rendszer nem jelent semmilyen kockázatot Magyarország, vagy az EU számára. „A Nemzeti Kártya-rendszer bizonyos munkavállalással kapcsolatos könnyítést tartalmaz, a vízumkiadással és a beutazással kapcsolatos szabályoknak mindenben megfelel, a nemzetbiztonsággal, közrenddel és közbiztonsággal kapcsolatos ellenőrzések a korábbi rend szerint, szigorú módon zajlanak. E tekintetben sem a korábbi szabályozás, sem a korábbi gyakorlat nem változott és ezt a gyakorlatot sem az Európai Bizottság, sem a tagállamok nem kifogásolták” – fogalmazott Bóka. Arra is hivatkoztak a magyar politikusok, hogy az új rendszer keretében júliusban mindössze 10 orosz és 4 fehérorosz állampolgár kapott munkavállalási célú letelepedési engedélyt. Gyakran elhangzó érv volt, hogy az EU más országaiban sokkal több orosz vagy fehérorosz állampolgár él, Bóka János ezt az Eurostat adataira hivatkozva állította.
A szakbizottsági vitában kiderült, hogy a belügyi biztosnak már volt egy levélváltása a magyar kormánnyal, azonban ezt újabb követi. Ylva Johansson ugyanis továbbra sem érti, hogy tulajdonképpen mi szüksége volt ebben a politikai helyzetben ilyen döntést hozni Magyarországon, amikor az EU számára Oroszország és Belorusz biztonsági fenyegetést jelentenek és az unió célja, hogy minél inkább nehezítse meg az orosz és fehérorosz állampolgárok belépését az EU-ba, de a magyar lépés ennek szöges ellentéte. Johansson azt is elmondta, hogy a Magyarországról érkező válasz alapján úgy tűnik, hogy az ettől az intézkedéstől várható gazdasági előnyök eltörpülnek a biztonsági kockázatok mellett. Azt javasolja, hogy a magyarok inkább olyan országokból szerezzenek munkaerőt, amelyek nem jelentenek fenyegetést az EU-ra nézve. Mindezek miatt újabb kérdéssort küldött Budapestre, amelyre szeptember végéig kell válaszolni.
A vitában a képviselők komolyan bírálták a magyar kormányt, az intézkedést Putyinnak szánt ajándéknak minősítették és több politikusban felmerült, hogy Magyarországot meg kellene fosztania schengeni tagságától. Ylva Johansson erre úgy reagált, hogy a tagállamok már most is hozhatnak döntést saját hatáskörben a határellenőrzés ideiglenes visszaállítására a Magyarországgal szomszédos országokban.
A témával összefüggésben a magyar kormánypárti frakció közleményt is kiadott. Ebben Gál Kinga, a Fidesz-KDNP képviselőcsoportjának elnöke, a Patrióták képviselőcsoportjának első alelnöke kiemelte: a Patrióták kiemelten fontosnak tartják, hogy tények és ne politikai vádaskodás alapján folytassanak vitát az Európai Parlamentben. Hozzátette: „Az európai baloldal, az Európai Néppárttal az élen, a valóság ismerete nélkül vádaskodik. Mindez a Magyarország elleni brüsszeli politikai hangulatkeltés egy újabb fejezete". László András, a Fidesz-KDNP EP-képviselője, a LIBE bizottság tagja aláhúzta: „a mai ülés napirendjének kialakítása újra világosan mutatja, hogy Brüsszel háborúpárti többsége a tények figyelembevétele helyett pusztán újabb politikai támadásokra törekszik a békepárti magyar kormánnyal szemben”.
Érdekes módon a közlemény szövegében több alkalommal is szerepel a „háborúpárti” kifejezés, míg a nemzetközi sajtótájékoztatón ezt az állandó kommunikációs elemet nem használták.
