Az EU-csúcstalálkozókat, ahogy a 444.hu is írja, zárt ajtók mögött szokták rendezni, a portál mégis hozzájutott egy beszámolóhoz arról, hogyan vitatkoztak a kormányfők október 16-án 45 percen át azon, hogy a „férfiak és nők egyenjogúsága” vagy a „nemek közti egyenlőség” kerüljön be abba a szövegbe, amely egyébként arról szólt, mit vár az Európai Unió a decemberi, EU-Afrikai Unió találkozótól. Az uniós csúcson elfogadott dokumentum egy úgynevezett tanácsi következtetés, amelyet az Európa Tanács minden ülésén elfogadnak, Ezekben vázolja, hogy adott konkrét területeken milyen intézkedéseket lát szükségesnek, és mely célok elérését tartja kívánatosnak.
A 444.hu szerint a vita azzal kezdődött, hogy Xavier Bettel luxemburgi miniszterelnök jelezte, hogy neki nem tetszik, hogy a csúcs eredményeit összefoglaló dokumentumban férfiak és nők egyenjogúságáról van szó, amikor rögzítik, hogy milyen értékek fejlesztésében akar az EU együttműködni Afrikával. Bettel azt mondta, hogy jobb lenne, ha „gender equality”, azaz „nemek közti egyenlőség” volna ott. Ezen alakult ki a portál információ szerint a 45 perces vita, amelynek során Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke azt az álláspontot képviselte, hogy a „gender” egy „túlideologizált kifejezés”. Az október 16-i vitában rögvest Bettel mellé állt Mette Frederiksen dán miniszterelnök, aki figyelmeztette a kollégáit, hogy a „nemek közti egyenlőség”, azaz a „gender” változat a bevett forma manapság a nemzetközi megállapodásokban, az ENSZ és az EU is ezt használja a dokumentumaiban.
A „gender eqality”, vagyis a nemek közti egyenlőség mindeközben minden fellelhető definíció szerint a férfiak és nők egyenjogúságát jelenti, vagyis azt, hogy a nők és a férfiak egyenlő esélyekkel vehessenek részt a gazdasági és társadalmi életben, a politikában és az oktatásban, vagyis a két kifejezés ugyanazt jelenti. Így határozza meg a „gender equality” fogalmát többek között az UNESCO, az UNICEF és a WHO is, de egyébként maga a magyar kormány is, amely 2010-2021-ig, vagyis jelenleg is tartó, A Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlőségét Elősegítő Nemzeti Stratégiájában ezt írja: „A Kormány ezen irányok és célok megvalósítása érdekében támogatja a gender mainstreaming (a továbbiakban: a nők és férfiak közötti társadalmi egyenlőség politikájának stratégiai elve) és a nemek közötti egyenlőség érvényesítését.” Az utóbbinak, vagyis a nemek közti egyenlőségnek az angol megfelelője a „gender equality”. Egyébként a témát érintő kifejezéseknél általában a „nemi” és a „gender” kifejezések szoktak megfelelni egymásnak magyarban és angolban, ilyen például a „nemi diszkrimináció” vagy a „nemi különbség” vagy a „nemi alapú megkülönböztetés” .
Ráadásul, mint a 444.hu felhívta a figyelmet: az EU-csúcson végül Angela Merkel német kancellár oldotta meg a helyzetet azzal, hogy azt javasolta, egyik változat se legyen a szövegben, hanem csak hivatkozzanak egy egyenlőségről szóló korábbi EU-s dokumentumra, amelyben viszont ugyanúgy szerepel a „gender equality” kifejezés.
A 444. úgy tudja, a „gender” kifejezés kérdése már a csúcsot előkészítő nagyköveti tárgyalásokon is előkerült. Ebben eredetileg a genderes változat szerepelt volna, de a lengyel és a magyar nagykövet egy október 12-i ülésen ragaszkodott ahhoz, hogy átírják a „nemeket” arra, hogy „férfiak és nők”. Közbenjárásuk sikeres volt, és az utóbbi változat került a tanács elé, és Bettel ezt a vitát nyitotta meg újra, immár a legmagasabb szinten. Sok tagállami vezető szállt be ekkor a vitába, és egymás után szólaltak fel a „gender” kifejezés védelmében. Hozzászólt a vitához a holland, a spanyol, a belga, az ír, a finn, a svéd, a lett és a szlovén miniszterelnök, illetve a német kancellár, és a francia meg a román elnök is. Nem mindenki ragaszkodott közülük ahhoz, hogy a „gender” szó szerepeljen a szövegben, de azt mind világossá tették, hogy őket egyáltalán nem zavarja a kifejezés. Az ír miniszterelnök például azt mondta, hogy neki ugyan jobban tetszene a gender, de túléli, ha nem ragadnak le ezen. Egyetlen résztvevő támogatta egyértelműen Orbánt ebben a vitában, Andrej Babis cseh miniszterelnök, aki azonban nem csak a saját nevében beszélt, hanem a lengyel kormányfő helyett is,
Háromnegyedóra eszmecsere után Orbán Viktor szünetet kért, hogy felhívassa telefonon a Varsóban karanténban lévő Morawieckit, megkérdezni, hogy meddig menjenek el.
A 444.hu szerint az uniós csúcson végül jóval több időt töltöttek az afrikai szerződés megvitatásával, mint a belarusz helyzet értékelésével.
