Miközben egész Európa – így Magyarország – számára a legnagyobb probléma a következő hónapokban (években?) az energia ára lesz, addig hazánkat az uniós források hiánya is sújtja. Ezen a téren legalább akkora a bizonytalanság, mint az energia ügyében.
Energiatéren valamivel átláthatóbb és követhetőbb a folyamat, legalábbis, ami az Európai Unió (EU) törekvéseit illeti: folyik a téli gázkészlet betárolása, alternatív beszerzési források felkutatása, a megújulókba történő befektetések növelése és heteken belül egységes döntés várható az árakkal kapcsolatban is. Mindezekről folyamatosan lehet olvasni.
De most tekintsük át, hogy áll a folyamat a Magyarországot – valóban – megillető pénzekkel kapcsolatban. Az egyenletnek három tényezője van: a saját forrásokkal együtt körülbelül 11 ezer milliárd forintos hétéves költségvetés, a 2000 milliárdos, vissza nem térítendő helyreállítási alap (amelyhez csatolható mintegy 3000 milliárd forint kedvezményes hitel – bár ezt még hivatalosan nem kérte a magyar kormány, viszont 2023. augusztus végéig bármikor megteheti) és mindezeknek a legnagyobb akadálya, a jogállamisági eljárás.
Az Európai Bizottságnak szeptember 22-éig kell állást foglalnia a jogállamisági eljárás megindítására adott magyar válasszal kapcsolatban. A magyar levélben szerepel több mint 10 konkrét jogszabály-módosítás, amelyeket a kancelláriaminiszter már említett – de részleteket nem tudunk.
A jogállamisági eljárás az uniós források védelmére szolgáló procedúra, amelynek keretében lehetőség van – ha a bizottság veszélyben látja az uniós pénzek felhasználását – a kifizetések korlátozására, leállítására, sőt visszafizettetésére is. Ugyanakkor ez az eljárás formailag nem kapcsolódik össze közvetlenül sem a helyreállítási alappal, sem a hétéves költségvetéssel.
Az Európai Bizottságnak tehát a fenti dátumig döntenie kell arról, hogy akar-e pénzügyi szankciót kivetni Magyarországgal szemben. Amennyiben igen, akkor erről legfeljebb két hónapon belül a tagállamok tanácsa dönt, itt azonban elég a minősített többség, nincs vétójog, jelentős koalíció kell a megtorpedózásához. S bár az eljárások egymástól függetlenül zajlanak, az Európai Bizottság számára politikailag vállalhatatlan lenne, ha egyik oldalon megállapítanák, hogy Magyarországon veszélyben van az uniós pénzek felhasználása, másik oldalon azonban támogatják Magyarország hozzáférését a hétéves és a helyreállítási pénzekhez.
Tehát: ha a jogállamisági eljárás nem zárul le szeptemberben, és szankciókra tesznek javaslatot, akkor pokolian nehéz helyzetbe kerül a magyar kormány. Navracsics Tibor, a témáért felelős miniszter ugyan bizakodik, de láthatóan az ő határidő-számítása is módosul, korábban ősz elejére, most már inkább az év végére reméli a megállapodást.
A „hogyan jutottunk idáig?” kérdésre az egyik válasz, hogy a tagállamok úgy döntöttek, nagyobb hatáskört biztosítanak ebben a folyamatban az Európai Bizottságnak. Magyarország megtámadta az ezzel kapcsolatos jogszabályt az Európai Bíróságon, de a pert elbukta – hasonlóan tulajdonképpen az összes jogvitához, amit az EU-val folytat/folytatott az Orbán-rezsim. Most pedig az történik, amit már közel két éve előre lehetett látni: a bizottság türelmesen megvárja, amíg a nebuló bemagolja és felmondja a leckét. A halasztás, a pótvizsgák azonban pénzben mérhető károkat okoztak már eddig is. A hitelek, amelyeket a kormány felvenni kényszerült, a forint hullámvasutazása, az államadósság mértéke mind összefügg ezzel a helyzettel. Az idő pedig nem a kivárásra játszóknak dolgozik: ha a helyreállítási alapokkal kapcsolatos szerződés nem készül el december 31-éig, akkor a pénz hetven százaléka elvész, lévén ez egy koronavírus-válság utáni gyorssegély. Márpedig ha elkezdjük számolgatni a határidőket, akkor könnyen eljutunk az év végéig.
Még három adalék: a 27 tagállam közül már csak Magyarország esetében kérdéses a helyreállítási források kifizetése, közülük 19 esetében már megkötötték a hétéves költségvetésre vonatkozó partnerségi megállapodást. A 27 tagállam közül csak Magyarországgal szemben folyik az uniós források védelmére szolgáló jogállamisági eljárás. Véletlen? Aligha.
Ez a cikk eredetileg a Magyar Hang 2022/36. számában jelent meg szeptember 2-án.
