Kedd délután megkezdődött az Európai Parlament strasbourgi ülésén a uniós szintű médiapiaci szabályozás (European Media Freedom Act) vitája. Ezzel egy időben az EP kommunikációs főosztálya sajtószemináriumot szervezett a közelgő uniós választásokról és egyéb, a médiát érintő kérdésekről.
A Föld lakosságának fele urnákhoz járul idén, és a számtalan szavazásból kettő kiemelkedik: az egyik az amerikai elnökválasztás, a másik az EP-szavazás. Az Eurobarométer legfrissebb, decemberi felmérése szerint a mostani ciklus sikeres volt az uniós polgárok szemében: 71 százalékuk gondolja, hogy országának előnyös az EU-tagság – ez az arány sokkal magasabb, mint öt éve. A legutóbbi választáson 200 millióan szavaztak, 51 százalékos részvétel mellett – 1984 óta először szavaztak többen, mint ahányan nem mentek el voksolni. Most is egyelőre magasnak tűnik a részvételi hajlandóság, de még 14 hét van a választásokig, addig sok minden történhet.
Jaume Duch EP-szóvivő, a kommunikációs osztály vezetője a Magyar Hang kérdésére elmondta: az EP megértette, hogy Magyarország az egyik olyan ország, ahol segíteniük kell az állampolgároknak a minőségi információhoz való hozzájutásban. Ugyanakkor érdemben nem válaszolt azon információnkra, mely szerint a magyar szuverenitásvédelmi törvény miatt a közelgő kampányban nem mernek majd választásra buzdító hirdetéseket feladni a független sajtóban, attól tartva, hogy megsértik a jogszabályt. Pedig azt még Sandro Grozi francia EP-képviselő (Renew) is elismerte, hogy a választáson való részvételre való buzdítás – vagy bármilyen információ, ami a szavazás menetével kapcsolatos – nem tekinthető politikai hirdetésnek, hanem közérdekű tájékoztatásnak. Grozi szerint az EP célja az átláthatóság növelése a politikai hirdetések területén: a szavazópolgárnak jogában áll tudni, ki az, aki őt befolyásolni próbálja, és ki fizeti a végén a számlát. Ezért mostantól témaalapú megközelítést alkalmaznak: ha egy civilnek látszó szervezet vagy magánszemély végez olyan hirdetési tevékenységet, amely egy választás vagy népszavazás eredményét befolyásolhatja, akkor az is politikai hirdetésnek fog minősülni.
A szemináriumon részt vett a médiaszabadságról szóló jogszabály előterjesztője, Sabine Verheyen is. A német képviselő szerint számos EU-tagországban merülnek fel problémák a médiaszabadsággal kapcsolatban, és a független média megvédése érdekében készült a jogszabály. Ez utóbbi szabályokat fogalmaz meg a médiatulajdonlással kapcsolatban, rendezni próbálja az állami hirdetések helyzetét, a médiapiaci koncentrációt és a közszolgálati média helyzetét is. Utóbbi esetében olyan struktúrát kell kialakítani, amely megfelelően finanszírozza, ám ugyanakkor függetleníti is a közmédiát a kormánytól. Fontos az is, hogy a tagállamok kormányai ezentúl nem követhetnek újságírókat kémszoftverekkel, és a források védelmét is megpróbálják biztosítani. A sajtószabadságot érintő fontos uniós jogszabályról szerdán szavaznak.
A cikk az Excenter Kutatóközponttal együttműködésben, az Európai Unió és az Európai Parlament támogatásával valósult meg.
