A Politico hosszú cikkben elemzi Várhelyi Olivér szomszédsági kapcsolatokért és bővítésért felelős magyar biztos munkáját, amihez számos uniós tisztségviselőt kérdeztek meg, illetve belső dokumentumokat vizsgáltak át.
A cikk megállapítása szerint a magyar biztos tevékenységét elemezve az derül ki, hogy a tagjelölt országok esetében a jogállamisággal és az emberi jogokkal kapcsolatos problémák súlyát kisebbíteni igyekszik, holott Ursula von der Leyen épp azt a célt tűzte ki számára, miszerint „az emberi jogok tisztelete és a jogállamiság nemzetközi együttműködéseink alapjai kell, hogy legyenek.” Ezzel szemben Várhelyi a magyar kormány által követett irányvonalat próbálja Brüsszelben is alkalmazni, ennek megfelelően nagy erőkkel támogatja Orbán politikai szövetségese, az Aleksandar Vucic által vezetett Szerbia csatlakozását.
Várhelyi ugyan nem kívánt interjút adni a Politicónak, de írásban leszögezte: igenis figyelembe veszi a jogállamiság kérdéskörét. A megkérdezett bizottsági tisztviselők, uniós diplomaták és Európai Parlamenti képviselők viszont épp ennek ellenkezőjéről számoltak be. Szerintük Várhelyi aláássa a Bizottság tekintélyét a tagállamok és a partnerországok kormányai előtt, egy másik megkérdezett pedig egyenesen az EU-bővítés Voldemortjaként írta le a biztost, aki a magyar vezetők kottájából játszik, autoriter vezetőket kényeztet, és jórészt ignorálja a jogállamisággal kapcsolatos gondokat. Bár Szerbia már 2014-ben elkezdte a csatlakozási tárgyalások első körét, szakértők szerint azóta nem hogy javult volna, inkább romlott a demokrácia állapota. A Bizottság erről szóló értékelését azonban Várhelyi kritizálta, sőt egy belső levelezésben elégedetlenségének adott hangot az értékeléshez alkalmazott szakértőket illetően.
A nevük elhallgatását kérő eurokraták szerint Várhelyi igyekszik mindent megtenni azért, hogy a szerb csatlakozási tárgyalásokat felgyorsítsa, sőt saját stábjára is nyomást gyakorol annak érdekében, hogy erre megoldást találjanak. A Freedom House elnevezésű civil szervezet idei értékelése szerint azonban „a kormányzó Szerb Progresszív Párt (SNS) folyamatosan erodálja a politikai és polgári szabadságjogokat, nyomást gyakorol a független médiára, az ellenzékre és a civil társadalmi szervezetekre.” Az Economist Intelligence Unit legutóbbi demokrácia indexe szerint pedig Szerbia 2006 óra a legrosszabb teljesítményt mutatja. Mindezek ellenére brüsszeli tisztségviselők szerint Várhelyi kabinetjével úgy igyekszik elkészíteni az ország idei bővítési jelentését, mintha Szerbia egyre pozitívabb képet mutatna a jogállamiság terén. A Politico cikke idéz egy, a Magyar Nemzetben szeptemberben megjelent Várhelyi-interjút is, amelyben a biztos kijelenti: „Egészen nyilvánvaló, hogy Szerbiában új lendületet kapott a reformfolyamat.”
Várhelyi lépései a Bizottságon belül is ellenérzéseket váltanak ki, például a Jogérvényesülés és fogyasztópolitika elnevezésű főigazgatóság több tisztségviselője is negatívan értékelte az idei bővítési jelentést. Ketten a lapnak úgy nyilatkoztak, a negatív értékelés annak volt köszönhető, hogy abban Várhelyiék a szerb progressziót túlságosan pozitív színben tüntették fel.
A magyar biztost érő kritikák másik forrása, hogy láthatóan nem tesz sokat az Észak-Macedónia körüli konfliktusok megoldásáért, holott az ország még nevet is váltott, csak hogy a csatlakozási tárgyalásokat megkezdhesse. Várhelyi közben azt javasolta, Albániával kezdjék meg a csatlakozási tárgyalásokat, Észak-Macedóniával azonban nem, holott mindkét ország azonos szinten áll. Mi a különbség köztük? Romeo Franz, német zöldpárti EP képviselő szerint az, hogy Orbán Viktor az észak-macedón ellenzéket támogatja, ami abból is kitűnik, hogy Nikola Gruevskinek menekültjogot biztosított Magyarországon.
A cikk szerint Várhelyi biztosi működése óta több magas rangú tisztviselő távozott a bővítési főigazgatóságról. Ursula von der Leyen szóvivőjén keresztül azt közölte a Politicóval, hogy a magyar biztos a Bizottság elnökének bizalmát élvezi.
