Kizárólag Magyarországról szólt az az európai parlamenti állásfoglalás, amelyet nagy többséggel fogadtak el szerdán. Az uniós törvényhozás arról mondott meglehetősen lesújtó véleményt, hogy néhány hete Magyarország megvétózta a globális minimumadóról szóló uniós jogszabály-tervezetet. Az EP szerint meg kellene szüntetni a vétójogot és Magyarországnak nem szabad uniós forrásokat juttatni.
Korábban más tagállamok ellenezték a 15 százalékos minimumadót, velük azonban sikerült megállapodnia az EU-nak, amikor egyszerre a magyar kormány közölte, hogy mégsem támogatják ezt az adófajtát. A globális minimumadó a 750 millió euró fölötti bevétellel rendelkező cégekre vetne ki átalányadót annak érdekében, hogy ezek a multicégek, technológiai órások ne tudják elkerülni az adózást úgy, hogy valamelyik adóparadicsomba teszik a székhelyüket. Vagyis a kis- és középvállalkozásokra egyáltalán nem vonatkozik. Az OECD keretein belül már közel 140 ország vállalta ezt a kötelezettséget, az EU azonban így nem tudja ezt teljesíteni.
Az állásfoglalás szerint a Magyarország által a társaságiadó minimum szintjéről született nemzetközi megállapodás vétójának feloldásáért cserébe „bejelentett igényeket [...] már nagyrészt figyelembe vették a nemzetközi megállapodásban”, ezért a Parlament „sürgeti Magyarországot, hogy haladéktalanul vessen véget a globális adóügyi megállapodás Tanácsban való blokkolásának”.
Az állásfoglalás arra biztatja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy „ne bocsátkozzanak politikai alkudozásba azokkal a tagállamokkal, amelyek visszaélnek nemzeti vétójukkal” és „mindaddig tartózkodjanak a magyar nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési terv jóváhagyásától, amíg Magyarország teljes mértékben eleget nem tesz a rendeletben meghatározott valamennyi kritériumnak”. Ha Magyarország kitart vétója mellett, akkor nemzetközi kötelezettségvállalásai teljesítése érdekében az Uniónak meg kell fontolnia az alternatív lehetőségek, többek között a megerősített együttműködés használatát, vélik a képviselők. Arról is szól az állásfoglalás, hogy az EU-nak adózási kérdésekben minél hamarabb át kell térnie a többségi döntésre, azaz a vétójogot el kell törölni.
Fidesz: Az EP nem nyitott a józan észre
A parlamenti határozatot követően Ujhelyi István szocialista EP-képviselő arra hívta fel a figyelmet, hogy a magyar vétónak messzemenő következményei lesznek. – A Fidesz-kormány zsaroló technikája viszont így egy újabb érv lesz amellett, hogy az európai érdekeket gáncsoló magyar kormány ellen végigvigyék az uniós büntetőeljárásokat. Ez a végén nemcsak jelentős, ezermilliárdokban mérhető uniós forrás, de hazánk uniós szavazati jogának elvesztésével is járhat. Ez a károkozás kizárólag a Fidesz-kormány bűne és felelőssége – írta közleményében Ujhelyi.
A Fidesz-frakció azonban teljesen másképpen látja. Szintén közleményben tudatták álláspontjukat, ebben az olvasható, Győri Enikő EP-képviselőjük szerint „az Európai Parlament ismét bebizonyította, hogy nincs benne nyitottság a józan észre. Ugyanúgy, ahogyan az Oroszország elleni szankciók tekintetében sem volt. Magyarország azért állította meg az uniós szabályalkotást, mert a háborús gazdasági környezetben a globális minimumadó elhamarkodott bevezetése elhibázott döntés volna. A nagy tech cégek megadóztatásáról nem született döntés, az amerikai és az ázsiai országok még sehol nem tartanak a globális minimumadó bevezetésével, ezért Európa súlyos versenyképességi hátrányba kerülne, ha előre rohan”.
Ugyanakkor az előbbi érvelést sem az Európai Parlament pártjai, sem pedig a tagállamok nem osztják. Éppen ezért egyre nagyobb az igény arra, hogy az EU Magyarország nélkül, úgynevezett – és már említett – megerősített együttműködés keretében fogadja el a jogszabályt, ami azt jelenti, hogy az összes többi tagállam vállal magára nézve ezzel kötelezettséget, kihagyva Magyarországot. A globális minimumadó éves szinten az EU-nak 48-64 milliárd eurós bevételt jelentene, megerősített együttműködés esete értelemszerűen Magyarország nem részesülne ebből a pénzből.
