Szerda reggel, az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén tartotta szokásos, az Európai Unió helyzetéről szóló beszédét Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke. Az idei évértékelő különlegességét az adta, hogy a jövő júniusi EP-választások előtti utolsó beszédét mondta el az EU előtt álló kihívásokról von der Leyen. Az elnök a várakozásoknak megfelelően nagy hangsúlyt helyezett a várható újabb bővítési hullámra és Ukrajna megsegítésére, némi meglepetésre viszont keményebb üzenetet küldött Kínának.
A beszédet a magyar európai parlamenti képviselők közül Ujhelyi István, Ara-Kovács Attila, Dobrev Klára (DK), Cseh Katalin és Donáth Anna (Momentum), Hidvéghi Balázs, Bocskor Andrea, Gál Kinga, Tóth Edina és Deli Andor (mindannyian Fidesz) és Gyöngyösi Márton (Jobbik) hallgatta végig, Trócsányi László és Deutsch Tamás (Fidesz) a felszólalás végéig nem érkezett meg az ülésterembe.
Támogatni kell az európai ipart
Alig 300 nap múlva az urnák elé járulnak az EU állampolgárai – indította beszédét a bizottsági elnök. A választások arra is jók, hogy eldönthetjük, milyen jövőt akarunk. Vajon a határokon dúló háborúra, a klímaváltozásra, a mesterséges intelligenciára vagy arra gondolnak majd a fiatalok a szavazófülkékben, hogyan jutnak munkához vagy lakáshoz. Az idősebbek még abban hittek, hogy a történelem kihívásaira az EU jelenti a választ. A fiatalabbak számára is ez lehet a jó választás von der Leyen szerint.
Sokan kételkedtek abban, hogy sikerül-e megfelelni a kihívásokra, ám azóta sok minden történt: megszületett a geopolitikai unió, képesek voltak reagálni a háborúra, kiálltak Ukrajna mellett, és elindultak a zöld átmenethez valamint a digitális átalakulás felé vezető úton – fogalmazott. Kiemelte a Covid nyomán elindított Next Generation EU-eszközt vagy az oltási programot, valamint azt, hogy az unió elkezdte a függetlenedést az energia, a mikrochipek és a kritikus nyersanyagok terén.
Von der Leyen felidézte, hogy négy éve a zöld megállapodást tűzték ki feladatként, amelynek fontosságát bizonyítja a klímaváltozás, hiszen az idei volt a legmelegebb nyár. A klímaátmenetre szükség van és az átállás során továbbra is támogatni fogják az európai ipart – hangsúlyozta. Ekkor kapta von der Leyen az első nagy tapsot az ülésteremben. Gondolatát azzal folytatta, hogy e hónaptól kezdve megkezdik a tiszta energiára való átállásról szóló dialógust az ipari szereplőkkel. Külön kiemelte a szélenergia fontosságát, ám az ágazat az unióban is számos kihívás előtt áll. Ezért szélenergiacsomagot fognak előterjeszteni, hogy könnyítsék az engedélyeztetést és az aukciókat.
Szubvencióellenes vizsgálatot indítanak Kína ellen
Ezután rátért a verseny témájára: az ipari és a technológiai vállalatok jó munkahelyeket teremtenek, de túl gyakran zárják ki őket a külföldi piacokról, túl sokszor fordul elő, hogy kiszorítják őket. Itt külön kiemelte Kína szerepét, különösen a napelemek ügyét, a kínai cégek szavai szerint e téren valósággal megfojtották az európai ágazatot. – Ezért fontos, hogy a világgazdaság méltányos legyen – hangsúlyozta, majd rátért az elektromos járművek ágazatára: a világ piacait elárasztják az olcsó kínai autók. Ezek árát mesterségesen tartják alacsonyan, hatalmas állami támogatással. Ez torzítja a versenyt, ezért az unió szubvencióellenes vizsgálatot indít a Kínából érkező elektromos járművekre (ezt a bejelentést is nagy taps fogadta). Ugyanakkor hangsúlyozta a Kínával való párbeszéd fontosságát, amely az egyik témája lesz az év hátralévő részében tartandó Kína–EU-csúcsnak.
A továbbiakban a biológiai, gasztronómiai sokszínűségről, az egészséges élelmiszerek fontosságáról is sok szó esett, valamint a természet, az erdők megóvásának szükségességét hangsúlyozta, ami újabb nagy tapsot váltott ki a képviselőkből. Ami a mezőgazdaságot illeti, az elnök szerint több párbeszédre és kevesebb konfliktusra van szükség, ezért stratégiai párbeszédet kívánnak indítani a fenntartható mezőgazdaság jövőjéről.
– Gazdasági ellenzékbe kerültünk, három kihívás áll előttünk: a munkaerő- és a szakemberhiány, az infláció, és a vállalkozások segítése – mondta. Kiemelte, hogy a SURE-kezdeményezés keretében megmentettek 40 millió európai munkahelyet. – Gazdaságunk motorját is újraindítottuk – tette hozzá. Ennek jele, hogy Európa ma már közel áll a teljes foglalkoztatáshoz. Ugyanakkor a szakemberhiány továbbra is problémát jelent, szülők milliói szenvednek a munka és a család összeegyeztetésének problémáitól, mert nincsenek megfelelő intézmények. – Versenyképességünk egyik legszűkebb keresztmetszetéról van szó, ezért elő kell segíteni a fiatalok és a nők munkába állását, és szükség van a képzett munkaerő migrációjára is – tette hozzá.
Ami az inflációt illeti, az energiaárak csökkenésnek indultak, hiába próbálkozott Oroszország azzal, hogy fegyverként használja az energiaárakat. A harmadik nagy kihívást a vállalkozások segítése jelenti ezért még az év vége előtt kineveznek egy uniós kkv-nagykövetet. Közvetlenül a kis- és középvállalkozásoktól akarják hallani, hogy milyen változásokra lenne szükség. Fontos bejelentésként elhangzott, hogy 25 százalékkal szeretnék csökkenteni a jelentéstételi kötelezettséget, vagyis a bürokráciát – mondta.
A bizottsági elnök beszédében hosszasan foglalkozott a kritikus fontosságú nyersanyagok témájával, és újra hangsúlyozta, hogy Európa ipara vezető szerepet vállal a tiszta átállásban, ezért megbízta Mario Draghi volt EKB-elnököt azzal, hogy jelentést készítsen az európai ipar versenyképességéről. A digitális technológia és a mesterséges intelligencia fontosságát ugyanakkor a veszélyeket is hosszasan ecsetelte.
Az integráció bővítése és elmélyítése is fontos
Ami a geopolitikai kihívásokat illeti, Oroszország éppen totális háborút folytat – emlékeztetett –, ami aggodalommal tölti el a világot és a globalizáció szerepét is megkérdőjelezi. A feltörekvő országok aggályai megalapozottak – szögezte le. Ami a migrációt illeti, Bulgáriának és Romániának mondott köszönetet ezen a téren, és hangsúlyozta: haladéktalanul lehetővé kell tenni a két ország számára, hogy csatlakozhassanak a schengeni övezethez. A migráció kapcsán szót ejtett az embercsempészekről is, szerinte ezzel kapcsolatban szigorításra van szükség, ezért nemzetközi konferenciát hirdetett a témában.
Az ukrajnai háború témáját Viktoria Amelia író megindító történetével vezette fel, akivel Ukrajnába való visszatértekor egy orosz rakétatámadás végzett. Ezen a ponton állva tapsoltak a képviselők, még a magyar fideszes képviselők is követték példájukat. – Ukrajna támogatására továbbra is számíthat Európa - folytatta, majd többek között 50 milliárd eurós segítséget ígért az ország helyreállítására, a beruházásokra és a reformokra a következő négy évben.
– Ukrajna, a Nyugat-Balkán és Moldova jövője az unióban van – emelte ki, majd az unió bővítési tervei kapcsán azzal folytatta, hogy sokan ezt várják Grúzia esetében is. Az Európai Unió számára történelmi kihívás, hogy továbbdolgozzanak annak végleges formáján. Ebből a szempontból is fontosnak tartotta a jogállamisági jelentések rendszerét, amelyet megnyitnak azon csatlakozó országok előtt, amelyek gyorsabban szeretnének haladni. Felidézte a 20 évvel ezelőtti bővítési kört (ekkor csatlakozott Magyarország is – a szerk.), amelyet sikernek nevezett. – Olyan időket élünk, amikor előre kell haladni és nem lehet azon vitázni, hogy az integráció elmélyítése vagy a bővítése a fontosabb. Mindkettővel egyszerre kell foglalkoznunk – hangsúlyozta. Ezért hisz abban, hogy a következő bővítési hullám a haladás katalizátoraként fog szolgálni. Ehhez viszont nem szabad várni az alapszerződés módosításával, miközben a költségvetés reformjával sem várhatnak - fogalmazott.
– Olyan időket élünk, amikor a történelmet írják – szögezte le. – Szabadságban és békében egyesült kontinenst akarunk építeni, ahol mindenki az lehet, aki akar, azt szerethet, akit akar, és olyan magasra juthat, mint szeretne. Éljen Európa – zárta beszédét.
