Ha a konkrétumokról van szó, a hivatalos kommüniké elég szűkszavú, azaz, részleteiben biztos nem fogjuk megtudni, miről is tárgyal Orbán Viktor miniszterelnökkel a csütörtökön Budapestre látogató Recep Tayyip Erdogan török államfő.
Ha a legutóbbi diskurzusukból indulunk ki, akkor sem leszünk túl okosak. Az alig három hete a Türk Tanács bakui csúcstalálkozóján Havasi Bertalan, a Miniszterelnöki Sajtóirodát vezető helyettes államtitkár MTI-nek kiadott közleménye szerint a török elnök köszönetet mondott azért, hogy Budapesten a közelmúltban megnyitották a Türk Tanács első európai irodáját. Emellett kétoldalú kapcsolatok további fejlesztéséről is tárgyaltak, Orbán Viktor pedig azt mondta, nagy várakozással tekint a magyar-török kormányzati csúcstalálkozóra, amelyet november 7-én tartanak Budapesten. Erdogan közben megköszönte Magyarország kiállását Törökország mellett a nemzetközi színtéren. Egyúttal a török elnök legutóbbi budapesti látogatását felidézve megállapították: a felújított és akkor átadott Gül Baba türbéje a török és a magyar polgárok szemében egyaránt közkedvelt helyszín lett a magyar fővárosban.
Maradjunk annyiban, hogy ez így nem túl izmos. De akkor mégis miről egyeztethet a két fél? Megnéztük, gazdasági vonalon miről cikkezett magyar viszonylatban az Erdogan-közeli török sajtó, hogy ez alapján valami hozzávetőleges sejtésünk legyen a várható fejleményekről.
Ankara egyik legfontosabb prioritása a Török Áramlat kérdése lehet. A gázvezeték Ukrajna kihagyásával, Oroszországból egy Fekete-tengeri vezetéken szállít gázt Törökország érintésével a Balkánon át Európába. A téma Vlagyimir Putyin minapi budapesti látogatásán is előkerült. Akkor az MTI beszámolója szerint a Török Áramlathoz való magyar csatlakozást firtató kérdésre a miniszterelnök azt válaszolta: Magyarország nemcsak az energiabeszerzésben, hanem a tranzitországokat illetően is szeretne szuverén lenni, ezért ha Magyarországra Oroszországból csak Ukrajnán keresztül jöhet gáz, az a magyar szuverenitás szempontjából rossz. Ezért a Török Áramlat „egy preferencia, minél hamarabb tudunk hozzá csatlakozni, annál jobb.” Orbán arról is beszélt, hogy szerinte Magyarország ma energiaszempontból is szuverén ország, „amiről az én fiatalkoromban – ami még a kommunista időkben volt – legfeljebb álmodozni lehetett”.
A kereskedelmi kapcsolatokat dicsérte Orbán Viktor és Vlagyimir Putyin | Magyar Hang
A nagy bejelentések ugyan elmaradtak Orbán Viktor kormányfő és Vlagyimir Putyin orosz elnök közös, budapesti sajtótájékoztatóján, de a kereskedelmi kapcsolatok javulásáról, Ukrajnáról, a Török Áramlat gázvezetékről, a közös gazdasági érdekekről, illetve a politikai törekvésekről is szó esett.
A 2018 tavaszán Erdogan-közelbe terelgetett Hürriyet szerint Magyarországra egy mindössze 15 kilométeres szakasz esne a vezetékből. Ezt, már, hogy egy ekkora szakaszt kell építenünk, Orbán Viktor is megerősítette a Putyinnal közös sajtótájékoztatóján. A legnagyobb példányszámú napilap ugyancsak idézte Orbánt, aki szerint „minél gyorsabban csatlakozunk, annál jobb lesz nekünk.” A vezeték elvileg évi 31,5 milliárd köbméter gázt szállít, ebből a felét Törökország veszi fel, míg a másik fele Bulgárián át Szerbiába és Magyarországra érkezne. Az első szakaszt idén év végén, míg a hozzánk érőt 2020 végéig adnák át.
Gazdasági vonalon maradva, a törökök komoly lobbit folytatnak az EU-ba irányuló fuvarozási, áruszállítási kvóta emelése érdekében, és eme tevékenységük egyik első számú partnere Magyarország. Egy másik, szintén a Hürriyetben még a nyáron megjelent cikk szerint a Török-magyar üzleti fórum júniusi találkozójára Budapestre érkező ipari és technológiai miniszter, Musztafa Varank szorgalmazta a magyar félnél a kvóta lazítását. Jelenleg csak egy bizonyos számú engedélyt adnak ki a török kamionok számára, aminek számát a török fél érthetően emelni szeretné. Mint írják, főleg, mert a török külkereskedelem fele az EU-val zajlik, és az árú 75 százaléka ma szárazföldi úton jut el a céljáig.
A cikkből az is kiderül, hogy a török export Magyarország irányába 2018-ban mintegy 6,6 százalékkal bővült, és elérte 1,1 milliárd dollárt. Míg a magyar export ugyanezen időszakban Törökország irányába 1,39 milliárd dollár volt, azaz magyar részről pozitív a mérleg. A cél azonban – ahogy a tavalyi Orbán–Erdogan-megbeszélést idézik – a hatmilliárdos közös összforgalom lenne. A törökök számításai szerint a fuvarozás liberalizációjával évente 3,5 milliárd euróval élénkítené meg a kétoldalú kereskedelem éves összforgalmát.
A cikkben feltűnik a Magyarországon is egyre komolyabb befektetésekkel bíró, többek között a Soroksári úti egykori Közvágóhíd területén épülő iroda- és lakóparkkomplexum ingatlanfejlesztésében is érdekelt Adnan Polat. Az Orbán Viktorral focimeccsre is járó – 2008 és 2011 között egyébként a népszerű isztambuli labdarúgó csapat, a Galatasaray klubelnöki tisztségét is betöltő – török üzletember a miniszterelnök vejével, Tiborcz Istvánnal is üzleti kapcsolatban áll. A Török-magyar üzleti fórum külgazdasági részlegének fejeként pedig nyáron úgy nyilatkozott: „Magyarország egy bejárat és kiindulópont lehet a török üzletemberek számára az uniós piacokra, köszönhetően az ország stratégiai elhelyezkedésének, a fejlett infrastruktúrájának, magasan képzett munkaerejének, és egyértelműen ösztönző hatással van a külföldi befektetésekre.”
Semmi sem állíthatja meg Orbán Viktor török barátját a Közvágóhídnál? | Magyar Hang
A védett épületek jó részét lebontják, 45 méter magas tornyokat is építenek. A műemlékvédők még próbálkoznak.
Miközben látszólag nagy az összhang a két vezető között, s a látogatás előtti napon a XXI. Század Intézet MTI által idézett elemzésében megpróbálja kiemelni, hogy Törökország fontos partner a bevándorlás elleni harcban, addig ezt a kérdést bizony több dolog is árnyalhatja.
Egy ugyancsak nyári cikk szerint ugyanis Erdogan közelében sem nézik jó szemmel Orbán Viktor iszlámot és a muszlim világot kritizáló, azt a keresztény Európával szembehelyező megnyilvánulásait. A török elnök szóvivője, Ibrahim Kalin egy az al-Dzsazírába írt publicisztikájában megjegyzi: „Az iszlamofóbia sem Európa, sem Ázsia problémáit nem oldja meg.” Kalin kritikáját egy korábbi Orbán Viktor és az ugyancsak muszlimellenességéről ismert, amúgy Nobel-békedíjas mianmari államtanácsos, Aun Szan Szu Kji korábbi találkozója kapcsán fogalmazta meg.
– Miközben a közös közleményük a migráció és a növekvő muszlim populáció veszélyeire figyelmeztet, addig egyik országban sem a muzulmánok jelentik a legnagyobb problémát – írja Kalin. Erdogan sajtóosztályának vezetője szerint a muszlimokkal riogatás a valós problémákról, a szociális gondokról, a gazdasági helyzetről próbálja meg elterelni a figyelmet, és rövid távon szűk látókörű, populista húzás, hosszútávon pedig a kisebbségek megbélyegzéséhez vezethet.
Magyarországra utalva megjegyzi: miközben a muszlim veszéllyel riogatnak, jó ha ötezer muszlim él az országban, addig a magyar kormány egy menekültnek sem engedi meg, hogy letelepedjen.
Az egyébként a washingtoni Georgetowni Egyetemen keresztény-muszlim megértés témakörében előadó Kalin szerint miközben az európai bal- és jobboldal, a liberálisok és a konzervatívok meg más politikai csoportok napi szinten kismillió dologban vitatkoznak, addig abban mintha megegyeztek volna, hogy mindenki „muszlim fenyegetésről” beszéljen, azt sugallva, hogy ők az új közös „ellenség”.
Erdogan látogatására egyébként többen is tüntetést szerveznek a török elnökkel szemben, hogy így tiltakoznak a kurdok és más kisebbségek ellen az Észak-Szíriában és Törökországban elkövetett háborús és emberiség elleni bűncselekmények miatt. Az ezzel, illetve a várható budapesti lezárásokkal kapcsolatos információkat alábbi cikkünkben találják.
Lezárások, tüntetés és rendőrök hada: Erdogan török elnök érkezik csütörtökön a fővárosba | Magyar Hang
A legjobb lesz otthon maradni, vagy metróval utazni Budapesten.
