Komolyabb áremelkedést, valamint a kisebb benzinkutak megsarcolását, a nagyobbak előnyhöz juttatását hozza a 2024-es év, legalábbis erre lehet számítani a kormány korábbi és friss döntéseiből. Azt már régóta lehet tudni, hogy a jövő évtől bruttó 41, azaz nettó 33 forinttal emelkedik az üzemanyagokra kivetett jövedéki adó. Ennek eredményeként előzetes számítások szerint jövőre 700 forint körüli üzemanyag-árakkal lehet számolni.
A kormány egyébként a nyáron meghozott döntéskor az Európai Unióra mutogatott, bár az érvelés már akkor sántított: a szabályok szerint egy adott év jövedéki adójának szintjét a megelőző október eleji euróárfolyam alapján kell kiszámítani, a Pénzügyminisztérium viszont 425 forintos euróárfolyammal kalkulált, miközben addig – és azóta is – az euró középárfolyama 368,24 és 402,81 forint között változott. E tervezett jövő évi jövedékiadó-módosítás korrekciójára azonban mindeddig nem került sor.
A Magyar Közlönyben csütörtök késő este megjelent kormányrendelet szerint más jelentős, a benzinkutakat érintő változás is lesz: az üzemanyagok különadója a legkisebb kutaknak (500 millió forintos adóalap alatt) nem változik, de 500 millió és 30 milliárd forint közötti adóalap esetén az eddigi 0,15 százalékos különadót 3 százalékos teher váltja fel, míg 30 milliárd és 100 milliárd közötti adóalapnál a most érvényes 1 százalékos teher 3 százalékra nő. Jól járnak viszont a 100 milliárd forint feletti adóalappal rendelkező benzinkutak: az ő terhük 4,5 százalékról 3 százalékra csökken.
Felháborító, nonszensz, abszurd
Gépész László, a Független Benzinkutak Szövetségének alelnöke felháborítónak, nonszensznek és abszurdnak nevezete az extraprofitadó emelését, aminek szerinte egyetlen célja van, mégpedig a kisebb kutak totális tönkretétele. Mint fogalmazott, az a kút, amelynek mindössze 500 millió forintos árbevétele van (és így nem vonatkozik rá a most bejelentett változás), már most is csak veszteséget képes termelni, hiszen az infrastruktúra fenntartása – a kútoszlopok hitelesítése, karbantartása, a szállítás, műszaki feltételek biztosítása és még egy sor kötelező tétel – ilyen alacsony forgalom mellett kitermelhetetlen. Az érdekvédelmi szervezet alelnöke szerint a jelenlegi viszonyok között is éves szinten legalább 1 millió liter üzemanyagot kell értékesítenie annak a kis szolgáltatónak, amely talpon akar maradni. Hogy érzékeltesse, mennyi is ez, hozzátette: egy Mol-kút körülbelül 8-15 millió liter üzemanyagot értékesít egy évben.
Az extraprofitadó emelése Gépész László szerint azért is felháborító, mivel ezt a tételt a teljes bevételre, vagyis a jövedéki adóval már terhelt összegre vetik ki. A kutak jövő évi pénzforgalmát pedig épp a jövedéki adó emelése fogja megdobni. Azaz a kormány a jövedéki adó emelése révén jelentős részben hozzájárul ahhoz, hogy a korábbi húszszorosára növő extraprofitadót is kivethesse, gyakorlatilag minden még életképes kisebb kútra. A szervezet alelnöke hangsúlyozta, a jövedéki adó bruttó 41 forintos – nettó 33 forintos emelése „Brüsszelre” hivatkozva mellébeszélés, hiszen az Európai Unió előírásai szerint elegendő lenne nettó 12 forinttal emelni a közterhet.
Hernádi: áremelés biztosan lesz, ársapka nem kell
Az extraprofitadóval kapcsolatos változások csak csütörtök késő este kerültek nyilvánosságra, így erről nem eshetett szó, de az ágazattal kapcsolatos figyelemreméltó kijelentések így is elhangzottak az ATV Egyenes beszéd című műsorában, amelynek vendége Hernádi Zsolt, a Mol elnök-vezérigazgatója volt. Mint Hernádi a Világbank előrejelzésére hivatkozva kifejtette, radikális olajár-emelkedést hozhat az ukrajnai és az izraeli háború, ami miatt a közeljövőben jelentősen növekedhet az üzemanyagok ára. Szerinte a 150 dolláros rekordot is meghaladhatja egy hordó Brent olaj ára, ha elfajul a konfliktus Izrael és a Hamász között. A jövőbeli kiskereskedelmi árak kapcsán rámutatott, január 1-től 41 forinttal fog emelkedni a jövedéki adó, és egyúttal megüzente a kormánynak azt is, hogy nem lenne szerencsés ismét ársapkát bevezetni.
Előny a multiknak
Míg az orosz-ukrán háború kitörésére azonnal reagált a piac és az északi-tengeri Brent kőolaj ára bőven 100 dollár fölé ugrott a 80 dollár körüli szintről, az izraeli-palesztin konfliktus egyelőre nem idézett elő hasonló változást. Persze a helyzet bizonytalanabb, mint ami egy hónappal ezelőtt volt, nem ismerjük a nagyhatalmak szándékait és nem látható az sem, hogy elnyúlik-e, eszkalálódik-e a konfliktus például Irán belépésével. Jelen állás szerint jó esély van rá, hogy a Brent ára továbbra is a 80-100 dolláros sávon belül marad – fejtette ki lapunk megkeresésére a Holtankoljak.hu ügyvezetője. Mint Bujdos Eszter felhívta rá a figyelmet, a forint árfolyama hosszabb ideje szintén stabil és jelentősebb kilengésre jelenleg nem is látni okot, így az üzemanyagok kiskereskedelmi árát jelentősebb mértékben egyelőre nem befolyásolják külső tényezők és van rá esély, hogy ez középtávon is így is marad.
A jogszabályi, adózási környezet változása ugyanakkor a szakértő szerint is jelentősebb mértékben rányomja a bélyegét nemcsak az árakra, de a teljes hazai kiskereskedelemre.. Mint mondta, a jövedéki adó emelését biztosan nem fogják tudni benyelni a kutak, hiszen ez akkora plusz költség, ami a működés további racionalizálásával aligha gazdálkodható ki. Azaz már csak emiatt is jelentősebb áremelkedésre készülhetnek az autósok.
Az extraprofitadóról szóló kormányrendelet csütörtökön késő este közzétett módosítása pedig az üzemanyag-kiskereskedelem átalakulását vetíti előre: Bujdos Eszter nem zárja ki, hogy a kormány célja is épp ez, vagyis a nagyobb kúthálózatok még inkább előnyös helyzetbe hozása a kisebbekkel szemben. Hiszen ez utóbbiak terhe – ahogy cikkünk elején írtuk, az adóalap függvényében húszszorosára nő vagy megtriplázódik, míg a legnagyobb cégek – így a Mol vagy az OMV – extraprofitadója azonban csökken. Bár a döntést megalapozó számítások nem ismertek, Bujdos Eszter szerint első ránézésre az látszik, a kormány célja nem az, hogy jelentős plusz bevételre tegyen szert, hanem az, hogy a feltételek megváltoztatásával a multiknak kedvezzen. – Azonos feltételek mellett a kisebb kutak alacsonyabb működési költségeik és szerényebb szolgáltatásaik révén 10-20 forinttal kedvezőbb áron tudták adni az üzemanyagot, mint a nagyok. Az adóemeléssel most ezt az előnyüket veszítik el – tette hozzá a szakértő.
