Pártszimpátia mentén hasad a magyar társadalom. Legalábbis ezt a következtetést lehet levonni az IDEA Intézet november 29. és december 12. közötti reprezentatív felméréséből.
A jelenlegi anyagi helyzet és a várható jövő lehetőségeit firtató kutatás eredménye szerint a jelenlegi kormánnyal szimpatizálók sokkal jobbnak tartják az ország és saját helyzetüket, illetve a várható jövőt, mint az ellenzéki érzelműek, illetve a pártot nem választó kisebbség.
Az összesített eredmény azt mutatja, a megkérdezettek 39 százaléka a következő egy évben anyagi helyzetének romlására számít. Ezzel szemben a válaszadók közel negyede (22 százalék) nem vár változást, hozzávetőlegesen tizede (9 százalék) pedig pénzügyi helyzete javulásában reménykedik.
A jövedelmi helyzetet vizsgálva arra jutott a kutatás, hogy a nélkülözések között élők körében 59 százalék, a jövedelmükből éppen hogy megélők között 50 százalék a jövőre romló anyagi körülményekkel számolók aránya. Ezzel szemben az előnyös anyagi helyzetű válaszadóknak csak mintegy negyede véli úgy, hogy pénzügyi helyzete rosszabbodni fog, míg több mint felük (52 százalék) stagnálást (37 százalék) vagy pozitív elmozdulást (15 százalék) vár 2023-ban az anyagiak terén.
Jelentős különbséget mutatnak a vélemények, amennyiben pártszimpátia mentén vizsgáljuk a kapott eredményt. Eszerint a Fidesz-szavazók az átlagnál optimistábbak: 62 százalékuk szerint a következő 12 hónapban stagnálni (43 százalék) vagy javulni (19 százalék) fog anyagi helyzetük, és csak minden hatodik (16 százalék) válaszadó bizonyul borúlátónak a kérdésben. Ezzel szemben az ellenzéki szavazók majdnem kétharmada (62 százalék) anyagi helyzetének romlását vetíti előre, és mindössze ötödük bízik abban, hogy jelenlegi anyagi helyzete jövőre is változatlan marad (16 százalék) vagy javulni fog (4 százalék).
Az ismeretlen preferenciájúak között magasabb a nem válaszolók vagy várakozásaiban bizonytalanabbak aránya (52 százalék). Ugyanakkor mintegy harmaduk (34 százalék) szintén aktuális anyagi helyzetük romlására számít, és csak tizedük gondolja azt, hogy javulnak (2 százalék) vagy változatlanul fennmaradnak (8 százalék) a mostani kondícióik.
A munkalehetőségek tekintetében kedvezőbb a kép. A többség (62 százalék) egyáltalán nem vagy inkább nem tart attól, hogy egy fél éven belül elveszíti az állását, minden hatodik válaszadó (16 százalék) szerint viszont egyre nagyobb annak az esélye, hogy fél éven belül elveszíti állását. Közel minden tizedik válaszolta azt, hogy már el is veszítette az állását (4 százalék) vagy erre garantáltan sor fog kerülni a következő hónapokban (4 százalék).
Míg a kormánypárti szavazók felhőtlenül tekintenek a jövőbe, 84 százalékuk nem vagy inkább nem fél attól, hogy elveszíti a munkahelyét, addig az ellenzékieknek csak kicsivel több mint fele (54 százalék) vélekedik hasonlóképpen, közel harmaduk (30 százalék) viszont úgy gondolja, hogy egyre nagyobb az esélye vagy egyenesen biztosra vehető, hogy hónapokon belül elveszíti az állását. A pártválasztásukban bizonytalan, vagy azt titkoló válaszadók megosztottak a kérdésben: 36 százalékuk inkább, míg 43 százalékuk inkább nem vagy egyáltalán számít a munkahelye elvesztésére.
A kormány teljesítményének megítélésében is erőteljesen megmutatkozik a szavazói attitűd. Az összes megkérdezett 42 százaléka egyest adott a kormánynak, azaz szerintük megbukott a kormány a válságkezelésben, és csak 27 százaléknyian gondolták úgy, hogy jól teljesített, azaz megérdemli a négyes vagy ötös osztályzatot.
Ezzel szemben a fideszes érzelműek átlagosan négy és feles osztályzatot adtak a kabinet tevékenységének, vagyis szinte teljesen elégedettek voltak tevékenységével. A nem fideszes szavazók közül a Mi hazánk hívei adták a legkedvezőbb osztályzatot a válságkezelésre, de ez sem érte le kettest.
