Inotai András, az MTA Világgazdasági Kutatóintézetének volt igazgatója a Népszavának nyilatkozva azt mondta, a „rabszolgatörvény” a multiknak biztosan nem áll érdekében, mert nekik nem érdekük, hogy úgy foglalkoztassanak embereket, hogy „lerabolják” a dolgozók egészségét, és ne tudjanak versenyképes munkát végezni. Ha ezt tennék, saját termelésük biztonságát és minőségét veszélyeztetnék. Inotai szerint ez a törvény a Fidesz-maffia munkaerő gondjait lenne hivatott megoldani. Miközben durván ellene megy a kormány álságos „családbarát” politikájának.
A magyar külgazdasági és külügyminiszter szerint a nagy német cégek kérték a kormánytól ezt a lépést. Arra a felvetésre, hogy így diktálhatnak külföldi vállalatok a magyar kormánynak, a közgazdász azt mondta, az igen furcsa, ahogyan a BMW letette a névjegyét Debrecenben. Az még érthető, tette hozzá, hogy a kormány görcsösen igyekszik valami sikert felmutatni, és 2018-ban bejelenti, hogy a müncheni autógyár 2023-tól a hajdúsági megyeszékhelyen gyártja egyes modelljeit. Az már érthetetlen, hogy a BMW miért adta a nevét ehhez úgy, hogy egyetlen, a kivitelezés megkezdéséhez szükséges dokumentum sincs előkészítve, nemhogy aláírva. Az pedig további kérdéseket vet fel, hogy milyen alapon ígérte meg a magyar kormány, hogy a gyár indulásától három évig a magyar adófizetők fogják állni a munkabér-költségeket.
Publicus Intézet: növelte az elégedetlenek táborát a rabszolgatörvény | Magyar Hang
Az elmúlt hónapban drasztikusan, 41 százalékról, 30 százalékra csökkent azok aránya akik elégedettek a Magyarországon zajló folyamatokkal.
A professzor örül annak, ha nemzetközileg versenyképes termelő és szolgáltató vállalatok Magyarországot választják telephelynek. De ez az elmúlt évtizedben elmaradt, szinte kizárólag az autóipar fejlődött. Márpedig az egyre inkább egyoldalú termelési-értékesítési függés növeli egy nyitott gazdaság sebezhetőségét, főleg akkor, amikor a világ autóipari kilátásai nem túl rózsásak.
Ezer szállal kötődünk a nemzetközi munkamegosztásba, vagyis a globális értékláncokba, de jó lett volna más területeken is fejleszteni, működő tőkét bevonni, mert egy kiegyensúlyozottabb gazdasági szerkezet jóval kevéssé lenne sebezhető válság, vagy akár csak egy enyhe recesszió esetén. De már azzal is sokat tehetett volna a kormány az ország stabilitásáért – véli Inotai András –, ha a multiknak nyújtott több tízmilliárdos támogatás legalább egy részét az innovációra képes magyar kis- és közepes vállalkozások (kkv) támogatására fordította volna. Nem is beszélve az uniós forrásokról. Sajnos a magyar „vállalkozói” rétegnek, mindenekelőtt a kormányközeli úgynevezett nagyvállalkozóknak semmi köze a nemzetközi versenyképességhez – tette hozzá.
Csath Magdolna: A BMW nem hazánk, hanem saját versenyképességét növeli | Magyar Hang
Összeszerelő üzemek helyett tudásalapú munkahelyek kellenek – mondja a közgazdász. A teljes interjú.
Az, hogy stabilnak látszik a magyar pénzügyi rendszer, csak a felszín. Valójában részben abból adódik, hogy miközben az infláció már közelít a 4 százalékhoz, a lakosságnál kint lévő hatalmas állampapír-mennyiség nettó évi két százalék kamatot fial. A különbségből adódó forrásokat a kormány szabadon használhatja, például a költségvetési hiány finanszírozására is. Vagyis a lakosság negatív kamattal járul hozzá az adott „gazdaságpolitika” meghosszabbításához – véli a szakember.
A kormány nagyon büszke arra, hogy a harmadik negyedévben már kis híján öt százalékos a GDP növekedés – vetette fel a Népszava újságírója. Inota szerint tíz évre visszatekintve a növekedési ciklus jóval erőteljesebb lehetett volna, hiszen évi átlagban a társadalmi össztermék (GDP) 3-3,5 százalékát tette ki a nettó uniós finanszírozás. Csúcsra járatás idején pedig, mint 2017-2018-ban, akár évi öt százalékot is elért. Vagyis, ha semmi nem történik, papíron adott a „kiváló növekedési adat”. Ha azonban folyamatosan többletbevételt termelő, versenyképességet növelő beruházásokra ment volna el a jelenlegi hét éves pénzügyi ciklus 23 milliárd eurójának nagy része, jóval magasabb ütem is elképzelhető lett volna. Nem beszélve a növekedés fenntarthatóságáról, aminek előfeltétele - lett volna - az emberi tőkébe eszközölt beruházás. Ehelyett számolatlanul tűntek el eurómilliárdok, miközben olyan létesítmények valósultak meg, amelyek puszta fenntartása rengeteg közpénzt visz el, és ezt már nem finanszírozza az Európai Unió. A többi új tagállam többnyire sokkal hatékonyabban használta fel az uniós forrásokat, holott egy főre számítva mi kaptuk a legtöbb pénzt.
Arccal Európa felé | Magyar Hang
Az orbáni nyolc év teljesítményét a gazdasági versenyképességi mutató teszi egyértelműen megítélhetővé, ezáltal szégyenteljessé.
Inotai András úgy látja, akár 1000 milliárd forintra is rúghat a korrupciógyanús ügyek, a pályázati céltól eltérő programok, a sokszor 50-60 százalékos túlszámlázások miatt indított eljárások összege. Ha pedig ez a pénz vagy akárcsak jelentős része nem érkezik meg, a kormány ismételten költségvetési dilemma elé kerül: honnan pótolja a bevételkiesést, illetve hol vágja meg a kiadásokat egy olyan gazdaságban, amelyben súlyosan - és strukturálisan - alulfinanszírozott az egészségügy, és le lett rombolva az oktatási rendszer.
Gazdaságilag megmagyarázhatatlan, erkölcsileg vállalhatatlan az egykulcsos személyi jövedelemadó. És ezt akkor vezették be, amikor a globális válság következtében mindenütt törekedtek a kiugró és növekvő társadalmi egyenlőtlenségek tompítására. Nálunk épen a fordítottja történt: felelőtlenül, de valószínűleg tudatosan szakította szét a kormány a magyar társadalmat. Ez érvényes a nyugdíjrendszer igazságtalanságaira is. Miért kap csak 2,7 százalékos emelést a 80 ezer forintból élő nyugdíjas és miért kap egyáltalán emelést a 800 ezerből „tengődő”? – tette fel a kérdést Inotai.
Bojár Gábor: Harminc éve volt igazunk, a Kádár-rendszer nem ért véget - a teljes interjú
Orbán Viktor gyenge pontja, hogy nem tűr meg erős embereket maga mellett – véli az üzletember.
Aki szerint ami eddig történt és jelenleg történik Magyarországon, nem fenntartható, bármilyen szép számokat is produkálunk a felszínen. Egyrészt egyre fájdalmasabban hiányzik a hazai munkaerő-piacról az a félmillió, főleg jól képzett fiatal és egyre több családos középkorú honfitársunk, akiknek csak egy része emigrált 2010 után a magasabb bérek miatt, a többsége a kilátástalan jövő miatt szavazott a lábával. Másrészt még súlyosabb az a tudatrombolás – gyűlölködés, elzárkózás, társadalmi polarizáció, továbbá az alkalmazkodóképesség, szolidaritás és jövőorientáció hiánya -, aminek költségei évtizedes távlatban terhelik a társadalmat.
Az uniós csatlakozással történelmi összehasonlításban is páratlan modernizációs lehetőség tárult föl az ország előtt. Ezt a lehetőséget döntően az Orbán-rezsim játszotta el az utóbbi nyolc év alatt. Minden hónappal, amivel ez a rezsim tovább fönnáll, annál nagyobbak lesznek az újjáépítés költségei – mutatott rá Inotai András.
A teljes interjú ide kattintva olvasható el.
