A koronavírus okozta világválság nemcsak a termelés mennyiségét vetette vissza globálisan, de a termék-, alapanyag- és alkatrészhiány miatt egyre több vállalatvezető gondolkodik el azon, hogy a messzi Távol-Kelet helyett közelebb keresse beszállítóit – olvasható a Coface hitelbiztosító legfrissebb elemzésében. A gondolat először akkor vetődött fel, amikor a Kínából indult visszaesés miatt hiába várták a kínai alkatrészeket, részegységeket az európai és amerikai gyárakban.
Az elemzés szerint Kína valószínűleg nem veszíti el vezető globális beszállítói pozícióját, de a járvány utóhatásaként lehetőség nyílik közép-kelet-európai országok számára is, hogy növeljék részesedésüket a globális ellátási láncokban.
Ez a folyamat már korábban elindult, de a hitelbiztosító szerint a képzett munkaerő, Nyugat-Európa közelsége, az utóbbi évek béremelései ellenére még mindig alacsonynak mondható munkaerőköltség, a viszonylag jó infrastruktúra, és a stabil üzleti környezet különböző befektetéseket terelhet a közép-kelet-európai térségbe. Ezek pedig az alacsonyabb hozzáadott értékű gyártás szintjéről magasabb szintre emelheti a régiós, köztük a magyar gazdaságot.
Ennek azonban feltételei vannak, mert ma már nem elegendő, hogy a bérek messze elmaradnak a nyugat-európai jövedelmektől. Akkor profitálhatnak a kelet-európai gazdaságok a fent vázolt folyamatból, ha felgyorsítják a már megindult automatizációt, robotizációt.
Hazánkban a beruházások az elmúlt három évben tempósan, bár lassuló ütemben bővültek: 2017-ben 24,4, 2018-ban 19,6, tavaly pedig 13,6 százalék volt a bővülés üteme az előző évhez képest. Ez jó alapot teremthet a továbblépéshez, de ehhez növelni kell a digitális beruházások arányát. Ha ez sikerül, úgy elsősorban az elektronikai ipar, a gépipar, a vegyipar és szállítmányozás vezető vállalatainak térképére kerülhet fel az ország, és az információtechnológiai szolgáltatások területén is lenne esély az előrelépésre.
