Az agrártámogatások csaknem négyötödét (77,35 százalékát) a mezőgazdasági vállalkozók felső tíz százaléka rakja zsebre – olvasható a K-Monitor friss elemzésében. Az agrártámogatások felhasználását hetedik éve figyelemmel kísérő portál jelentésében arra is felhívja a figyelmet, hogy ezen a felső tizeden belül is a leggazdagabbak, a kormányzattal kiemelten jó kapcsolatokat kiépítők járnak a legjobban a támogatásokkal, amelynek nyolcvan százaléka uniós pénz.
Annak okáról, hogy miért a kormányközeli nagy agrárvállalkozók járnak igazán jól a támogatásokkal, a portál így ír: „Ennek fő oka a támogatási rendszer működése mellett a növekvő, állami eszközökkel is erősített birtokkoncentráció és a politikailag is befolyásos nagytőkések szektorbeli jelenléte. Néhány éve még sok szó esett a kormánypártok oldalán a kis és közepes családi gazdaságok támogatásáról, valamint a több ezer hektáros, ipari tömegtermelő, monopol nagybirtokok visszaszorításáról. A földárverések nyomán ugyanakkor a mezőgazdaságban korábban ismeretlen tőkeérdekeltségek, oligarchák a szabályokat kijátszva komplett tájegységeket vásároltak fel. Az új jövevényeket nagyrészt spekulatív célok mozgathatták. Látni kell, hogy hazánkban nagy a bérelt földek aránya, a területalapú pénzekkel tehát sokszor nem a földet művelő gazdálkodók, hanem az ide befektető földtulajdonosok járnak jól, akik haszonbérbeadás céljából vásárolnak fel egyre több mezőgazdasági területet.”
Elvitték a földet az alföldiek elől | Magyar Hang
Intézményesített rablás: több mint „kétharmadot szereztek” a tőkeerős, baráti árverezők Bács-Kiskunban.
A K-Monitor által összegyűjtött adatok azt mutatják, a leggazdagabb agrárvállalkozók 2018-as listáját az OTP-vezér Csányi Sándor vezeti 4,8 milliárd forintos támogatással. A vágóhídjai és 35 ezer hektáros birtoka mellet integrátorként is tevékenykedő bankár a legfontosabb figura a magyar mezőgazdaságban. Csányi tavalyi 4 milliárdos támogatását 800 millióval tudta növelni részben a szentesi Hungerit baromfifeldolgozó megszerzése (300 millió), részben nagy cégei gyarapodása révén.
A második Mészáros Lőrinc sem panaszkodhat, hiszen tavaly 3,6 milliárd forintnyi támogatáshoz jutott. Tavaly augusztusban Nyerges Zsolt közvetítésével megszerezte a Simicska-agrárbirodalom javát (Mezort), így minden valószínűség szerint az ország legnagyobb földbirtokosává vált (a területalapú támogatásokból az ő cégei kapták a legtöbbet). Ezzel együtt még nem lökte le a feldolgozóiparban erős Csányit az agrárium trónjáról, a bankár egy jóval szervezettebb, jövedelmezőbb cégbirodalmat tulajdonol.
Százmilliárdot osztanak, de nem tudni, kinek | Magyar Hang
A kormány kiszervezte közel százmilliárd forint elosztását egy külföldön működő alapítványnak, amely adatvédelmi okokra hivatkozva nem hajlandó elárulni semmit a győztesekről.
A dobogó harmadik fokára egy, az átlagember előtt alig ismert vállalkozás, a Janssen család tulajdonában lévő Hunland léphetett fel 2,16 milliárd forintos támogatási összeggel. A Pest megyei földprivatizáció egyik nagy nyertese volt a 30 éve hazánkba telepedett, a magyar politikai elithez mindig közel helyezkedő holland Janssen család. A Bugyi környékén gazdálkodó, a szigetszentmiklósi stadiont és Szijjártó Péter futsalcsapatát is szponzoráló Hunland cégcsoport nem kispályás, orosz állami pályázatokon is indul, a zászlóshajó Hunland-Trade árbevétele még a 2018-as visszaesés ellenére is bőven 100 milliárd feletti.
De nemcsak a Janssen család került külföldiként a legnagyobb
nyertesek listájára, ott van a dél-somogyi területen gazdálkodó belga Peter
Claessens is 1,7 milliárd forintos támogatással. Vagyis világosan látható, hogy
szó sincs arról, amit a kormány ígért, vagyis hogy nem engednek külföldieket a
magyar agráriumba. Az adatokból úgy tűnik, éppen az ellenkezője történik.
