Hiába a lassan mérséklődő infláció, egyelőre nem nagyon látszik, hogy a háztartások túl lennének a nehezén. Legalábbis a kiskereskedelmi forgalom júliusi adatai erre utalnak. A KSH friss jelentése szerint ugyanis nemcsak az egy évvel korábbi forgalomhoz képest csökkent a boltok forgalma, de az előző hónap adataihoz képest is. Egy év alatt 7,6 százalékkal vásároltak kevesebbet a családok, júniushoz képest pedig 0,2 százalékos az elmaradás. A havi összevetés adataiból az látszik, hogy a hatalmas zuhanás ugyan véget ért, de még egyáltalán nem beszélhetünk arról, hogy megindult volna a kilábalás. Annál is inkább elgondolkodtató ez, mert hiába fut ki lassan a tavalyi szavazatvásárló osztogatás okozta felfutás hatása, még a normál bolti forgalomhoz képest is kevesebbet vásárolnak az emberek. A probléma nagyságát jól mutatja, hogy a kiskereskedelem forgalma nem hogy a tavalyi szinttől marad el jelentősen, de alig éri el a koronavírus-járvány után 2021-ben mért értéket.
– A friss adatok csalódást keltőek ugyan, de azt kaptuk, amit vártunk. Éves bázison jelentős mértékben csökkent a boltok forgalma. Ha pedig az üzemanyagforgalmat nem számolom, akkor még rosszabb a kép, hiszen a júniusi 4,1 százalékkal szemben júliusban 4,7 százalékkal esett a kiskereskedelmi forgalom az egy évvel korábbi értékhez képest. Az elmúlt hónapok adatai azt mutatják, elfogyott az emberek szabadon elkölthető pénze, már nem tudják fenntartani korábbi életszínvonalukat – elemezte a Magyar Hangnak a friss adatokat Virovácz Péter. Az ING Bank vezető gazdasági elemzője szerint ezt igazolja az iparcikkek iránt mutatkozó csökkenő kereslet: az iparcikkek, illetve a bútor és műszaki cikkek forgalma 10-20 százalékkal esett, de jelentős, 5-10 százalék közötti visszaesés látható a többi tartós fogyasztási cikk esetében is. Azt látni, hogy elsősorban ezeken a termékeken spórolnak az emberek.
– De az is beszédes adat – tette hozzá az elemző –, hogy az élelmiszerfogyasztás is csökkent. Pedig az általános tapasztalat szerint még akkor sem nagyon csökken az élelmiszer-fogyasztás, ha vékonyabb a pénztárca. Inkább az a jellemző, hogy a drágább, minőségi termékektől az olcsóbb, gyengébb minőségű termékek felé fordulnak a családok, de nem csökkentik a vásárolt élelmiszer mennyiségét. Most viszont azt látjuk, hogy júliusban négy százalékkal kevesebb élelmiszer fogyott, mint egy évvel korábban, az év első hét hónapjában pedig hét százalékos az élelmiszerforgalom mennyiségének csökkenése. Vagyis idén nemcsak a megvásárolt élelmiszer minősége romlott, mint a válságok alatt általában, de mennyisége is jelentősen csökkent. Hogy a magas infláció és a csökkenő reálbér valósággal megbéklyózza a gazdaságot, azt látványosan bizonyítja, hogy az év első hét hónapjában a nem élelmiszer forgalom még ennél is nagyobb mértékben, 7,6 százalékkal maradt el az egy évvel korábbi mennyiségtől.
Kérdésünkre Virovácz Péter elmondta, az év hátralévő részében sem vár látványos változást. Augusztusban ugyan a kiskereskedelmi forgalomnak az éves trendhez képest kiugró növekedésére számít, ennek oka azonban nem az erőre kapó gazdaság lehet, hanem az atlétikai világbajnokság. A hazánkba látogató turisták ugyanis egyszeri lökést adhattak a boltok forgalmának, ez a hatás azonban az év hátralévő részében már nem lesz érzékelhető. Az elemző az augusztus-decemberi időszakban sem számít a kiskereskedelmi forgalom számottevő növekedésére, legfeljebb karácsony környékén javulhat valamelyest a helyzet. Úgy gondolja, idén éves szinten nyolc százalékkal csökkenhet a kiskereskedelmi forgalom, jövőre pedig mérsékelten, 2-3 százalékkal nőhet, de még 2024-ben sem éri majd el a tavalyi szintet. Ezt a vélekedést erősíti az is, hogy a fogyasztói bizalom tízéves mélyponton van.
Ennek okát Virovácz Péter abban látja, hogy csökkenő reálbérek és a magas infláció teljesen kivéreztette a családokat. A háztartások jelentős része eladósodott, amit jól mutat, hogy 250 milliárd forintra nőtt a folyószámlahitelek összege, ami valószínűsíti, hogy a hónap végére sok család kifogy a pénzből, így ekkor már hitelből finanszírozza vásárlásait. A reálbér emelkedésével az ilyen szorító helyzetben lévők száma csökkenni fog, ez azonban nem jelenti azt, hogy azonnal vásárolni kezdenek az emberek. Első lépésben ugyanis nagy valószínűséggel a hitelek visszafizetésére költik majd a hónap végén megmaradó pénzt, illetve aki ezen már túl van, elkezdi visszaépíteni a válságos időkben elégetett tartalékát, hiszen a jövőben is kitörhet valamiféle válság, amikor jól jönnek majd a félrerakott forintok.
