Magyar cégeket is érintő, éveken át tartó nyomozásról azokból a dokumentumokból derültek ki részletek, amelyeket a CORRECTIV, egy német nonprofit szerkesztőség osztott meg egy 63 újságíróból álló csapattal, ebben Magyarországól csak a Direkt36 vett részt.
2010 áprilisában, egy szerda délelőtt négy rendőr érkezett egy Budapest külvárosában álló panelházhoz, amelynek a tizedik emeletén egy profi bokszoló lakott. Az akkor húszas évei végén járó férfi lakását egy óra alatt kutatták át a rendőrök, és két számítógépet foglaltak le. A házkutatást a német hatóságok információi alapján végezték a rendőrök. A frankfurti főügyészség szerint ugyanis a bokszoló egy olyan magyar cég tevékenységében vett részt, amely egy több európai országra kiterjedő áfacsaló hálózat tagja volt. A 2009 és 2010 között folyó csalássorozatból – amelyben a legnagyobb német bank, a Deutsche Bank egyes dolgozói is részt vettek – 800 millió euróval (több mint 200 milliárd forinttal) gazdagodtak az elkövetők.
A vállalkozások az általuk értékesített szolgáltatások vagy termékek árát megnövelik az áfával, majd az áfa összegét be kell fizetniük a költségvetésbe. A vállalkozások a pénz egy részét visszaigényelhetik: annyi áfát kapnak vissza, amennyi az általuk vásárolt szolgáltatások és termékek árát terhelte. A láncolat résztvevői azonban nem mindig tartják magukat a játékszabályokhoz: egyes vállalatok a termék eladásakor felszámolják az áfát, viszont azt nem fizetik be a költségvetésbe. Ugyanis az uniós tagországok közti termékértékesítéskor nem kell áfát fizetni, így egy német cég nettó áron adhat el egy árucikket egy magyar cégnek, amely viszont már áfával emelt áron adja tovább azt egy másik magyar cégnek. Utóbbi megfizeti, majd visszaigényli az ÁFÁ-t, amit előbbi viszont úgy tűnik el a cégsüllyesztőben, hogy az általános forgalmi adót nem fizeti be a költségvetésbe. Az a vállalkozás pedig, amelyik végül megvette az árucikket, papíron eladja az eredeti német cégnek azt, ami megint ÁFA-mentes, és a folyamat kezdődhet újra, persze ugyanazzal az árucikkel. Mire azonban adóellenőrzésre kerülne sor, felszívódnak.
Ilyen vállalkozásokról nevezték el az egyik leggyakoribb, határokon átívelő áfacsalási módszert, az eltűnő kereskedős csalást, és az ennek ismétléséből létrejövő körhintacsalást. Becslések szerint a körhintacsalások európai szinten évente kb. 50 milliárd euró kárt okoznak (ebből nagyjából 35-ször lehetne megépíteni a budapesti 4-es metrót).
Megszüntették a nyomozást a 4-es metró korrupciós ügyében | Magyar Hang
Bizonyítékok hiányában nem nyomoznak tovább, holott az OLAF jelentése konkrét példákkal bizonyítja, hogy több százmilliárd forintos kárt okozott a beruházás.
A karbonkreditekkel való kereskedelem az 1997-ben aláírt kiotói jegyzőkönyvhöz nyúlik vissza, amely az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentését célozta. Ezen felül különböző zöld beruházásokkal, például szélerőművek, naperőművek telepítésével is lehet kvótához jutni. Minden tonna megspórolt széndioxid kibocsátás után egy karbonkredit jár, amellyel cégek és magánemberek is kereskedhetnek.
Ez pedig éveken keresztül kínált lehetőséget a körhintacsalásra is: a kreditvásárló az egyik EU-tagországból a másikba áfamentesen adja el a karbonkrediteket, majd az erre a célra létrehozott és csak kis ideig működő cégek bruttó áron adják azt tovább, de az áfa megfizetése előtt eltűnnek. 2009-2010 között egy adócsaló hálózat 800 millió eurót (több mint 200 milliárd forintot) szerzett a karbonkreditekkel való adócsalásból, amelynek a német Deutsche Bank is részese volt. A német hatóságok közel 200 embert gyanúsítottak meg, köztük egy magyarországi profi bokszolót. A bunyós a Budapesten bejegyzett Clean Power Solution Kft. tulajdonosának, a brit állampolgár F. Mohammednek a kézbesítési megbízottja volt. A bokszoló feladata az volt, hogy a cég működésével kapcsolatos iratokat továbbítsa a külföldön élő tulajdonosnak.
A 2009 márciusában alapított Clean Power Solution több Münchenben bejegyzett cégnek adott el karbonkrediteket, fél év alatt összesen 5,2 millió tonnányit. A frankfurti ügyészség szerint a magyar cég vásárlói tipikus „eltűnő kereskedők” voltak: a Németországban esedékes áfát nem fizették be, ami miatt legalább 16,8 millió euró (mai árfolyamon 5,4 milliárd forint) esett el a német költségvetés. A karbonkrediteket több közbeiktatott cégen keresztül végül a Deutsche Bank vette meg. 2016 júniusában a bíróság bűnösnek ítélte a Deutsche Bank hat dolgozóját, ám közülük csak egy bankár került börtönbe, a többiek büntetését felfüggesztették.
Rajtaütésszerű ellenőrzést tartott az Eliosnál az Európai Bizottság | Magyar Hang
Azt gyanítják, hogy a korábban Tiborcz Istvánhoz köthető cég és más vállalatok szabálytalanul összejátszottak.
Egy másik magyar cég, a Hydro-Well Kft. tulajdonosát – aki egy győri illetőségű hölgy volt – pedig azzal vádolták meg a cseh hatóságok a közelmúltban, hogy egy olyan hálózat tagja volt, amely Szlovákiából szállított üzemanyagot Csehországba, ahol azonban nem fizették meg az áfát, és 2,5 milliárd forintnyi adóveszteséget okoztak a cseh kincstárnak. 2013 során a Hydro-Well volt egyike azoknak, amelyek papíron a csehországi eltűnő kereskedőhöz juttatták az üzemanyagot, és ugyanebben az évben a cég 10,4 milliárdos bevételt szerzett, miközben 141 milliós veszteséget termelt.
A Fővárosi Főügyészség a Direkt36 kérdésére megerősítette, hogy mind a német, mind a cseh ügyben jogsegélyszolgálatot teljesített a német, illetve cseh igazságügyi hatóságok számára, további tájékoztatást azonban nem adhattak az ezekről. Ugyanakkor a cseh adóhivatal szintén titoktartásra hivatkozva nem árultak el részleteket az ügy jelenlegi állapotáról, míg a Frankfurti Főügyészség nem válaszolt a kérdésekre.
