Merkel: Az Északi Áramlat 2 nem iktatja ki az ukrán gáztranzitot

Munkás dolgozik az orosz földgázt Ukrajna és Lengyelország megkerülésével Németországba szállító Északi Áramlat-2 gázvezeték fogadóállomásánál a németországi Lubminban 2019. március 26-án (Fotó: MTI/EPA/Clemens Bilan)

Az Ukrajnát elkerülő Északi Áramlat-2 vezeték nem szünteti meg Ukrajna tranzitország szerepét az Európai Unióba irányuló orosz földgáz szállításokban – jelentette ki Angela Merkel hétfőn Berlinben az ukrán államfővel folytatott megbeszélése előtt. Az MTI által is idézett német kancellár Volodimir Zelenszkijjel tartott tájékoztatóján kiemelte, hogy Németországnak „Ukrajna tranzitország, és az is marad”.

– Ukrajnában „erős az aggodalom” a befejezés előtt álló beruházás miatt, és ezt „komolyan vesszük és mindent megteszünk azért, hogy nagyon világossá tegyük, hogy az Északi Áramlat-2 nem helyettesíti a megígért tranzitszállításokat” – mondta Merkel. Kifejtette, hogy az ügyről nemcsak az ukrán elnökkel tárgyal, hanem Joe Biden amerikai elnökkel is a szerdán kezdődő washingtoni látogatásán, mert Németország mellett az Egyesült Államok is „nagy jelentőséget tulajdonít” az ukrajnai gáztranzitnak.

Északi Áramlat 2: Németország ellentámadásba lendült
Stier Gábor

Északi Áramlat 2: Németország ellentámadásba lendült

Az elkövetkező hónapokban eldőlhet az Oroszországból a Balti-tenger alatt Németországig húzódó gázvezeték sorsa.

A kancellár kérdésre válaszolva jelezte: nem számol azzal, hogy washingtoni tárgyalásain sikerül közös álláspontra jutni a fejlesztést ugyancsak ellenző amerikai kormánnyal. A többi között arról is szólt, hogy Németország másfél millió adag oltóanyaggal támogatja Ukrajnát a koronavírus-járvány elleni védekezésben.

A közös sajtótájékoztatón Volodimir Zelenszkij hangsúlyozta, hogy Kijev továbbra is az ország biztonságát veszélyeztető tényezőnek tartja az Északi Áramlat-2 vezetéket, és nem ígéreteket, hanem garanciákat kíván a tranzitország státusz megőrzésére. Az ukrán államfő kifejtette: azt tartaná a legjobbnak, ha a gázvezeték ügyét beemelnék a kelet-ukrajnai válság békés rendezéséről az úgynevezett normandiai formátumban – azaz Ukrajna, Németország, Franciaország és Oroszország részvételével – elkezdett tárgyalási folyamat témái közé. „A négyes formációt pedig az energetikai kérdésekben ki kellene egészíteni az Egyesült Államokkal, és minél hamarabb meg kellene rendezni egy csúcstalálkozót” – tette hozzá az ukrán elnök.

Az Északi Áramlat-2 a Németországot Oroszországgal közvetlenül összekötő – a Balti-tenger felszíne alatt futó – Északi Áramlat vezetékrendszer új vezetékpárja. A beruházást végző cég vezetőjének egy hétfői nyilatkozata szerint legkésőbb augusztusban elkészülnek a munkával.

A német kormány kezdettől támogatta a beruházást, amelytől a földgázellátás biztonságának erősödését várja. A beruházás ellenzői, köztük a washingtoni vezetés attól tartanak, hogy inkább a moszkvai befolyás erősödhet Németországban, és a Kreml az eddiginél is nagyobb nyomás alá helyezheti Ukrajnát.

Antony Blinken amerikai külügyminiszter júniusi berlini bemutatkozó látogatásán azt mondta, hogy továbbra sem értenek egyet Berlinnel, de nem a már több mint 90 százalékban elkészült beruházás befejezését akarják megakadályozni, hanem igyekeznek biztosítani, hogy Oroszország ne használhassa fegyverként az energiahordozókat Ukrajna vagy más országok ellen.