MNB-alelnök: az egyensúly helyreállítását a költségvetés kiadási oldalán kell kezdeni

Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnöke beszédet mond a Nagy könyvünnep és kortárs művészeti kiállítás elnevezésű rendezvényen az Új fenntartható közgazdaságtan - globális vitairat című kiadvány ünnepélyes bemutatóján az MNB konferencia-központjában 2022. május 7-én (Fotó: MTI/Soós Lajos)

Egy sikeres évtized és egy sikeres válságkezelés van a magyar gazdaság mögött. Ugyanakkor a koronavírus, majd az orosz-ukrán háború három területen is az egyensúlyok felborulását okozta, amit egy kétéves programmal kell helyreállítani, mondta kedden az MTI-nek Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnöke.

Az alelnök hangsúlyozta, hogy az infláció emelkedésének megállítása, majd a 3 százalékos inflációs cél elérése a jegybank számára elsődleges és mindenek fölött áll. Az MNB az alapkamat további fokozatos emelésére rendezkedik be, amihez változatlanul határozott lépésekre lesz szükség. Az elmúlt két hónap rendkívüli körülményei mellett meghozott 100 bázispontos emeléseit követően megfelelő opció lehet az ütem nagyjából felével folytatni az alapkamat-emelési ciklust. A következő lépés pontos mértékéről döntését a május végi kamatdöntő ülésen hozza meg a monetáris tanács - emelte ki az alelnök.

Virág Barnabás arra is felhívta a figyelmet, hogy az infláció elleni harcban a kamatok emelése jelenti a legerősebb védvonalat. Ugyanakkor a fogyasztói árakat a globális nyersanyagpiaci- és élelmiszerválság, valamint ellátási problémák egyszerre növelik. Ezt viszont kamatemelésekkel rövid távon kivédeni lehetetlen – hangsúlyozta. Az infláció a következő hónapokban – hasonlóan a régiónk más országaihoz – nálunk is kétszámjegyű tartományba emelkedik, erre nem indokolt a kamatok hasonló tartományba történő emelésével reagálni – hangsúlyozta. A várakozásokon keresztül kialakuló, úgynevezett öngerjesztő infláció ellen fellépni viszont kötelező és szükségszerű – mondta.

Virág Barnabás szerint az MNB múlt héten bemutatott, 12 területet érintő átfogó javaslatairól kifejtette: azok célja, hogy az egyensúly helyreállítása mellett az évtized végére Magyarország az EU átlagának fejlettségét is képes legyen elérni.

„Komoly veszélyekkel bíró évtizedben van Magyarország, ahol bátor és jó döntésekkel nagyot lehet nyerni, míg hibás lépésekkel végleg le is lehet szakadni” – figyelmeztetett az alelnök.

Kifejtette: „a 2010-es évtizedben már bevált egyensúly és növekedés képletét a 2020-as évtizedben a fenntartható egyensúly és felzárkózás stratégiájává kell tovább-fejleszteni. Ami működött azt meg kell őrizni, ami elromlott meg kell javítani, miközben több területen új növekedési forrásokat kell aktiválni” – hangsúlyozta az alelnök.

A teljes foglalkoztatás, a magas beruházási aktivitás, az egyre gyarapodó pénzügyi vagyon és a pénzügyi rendszer stabilitása mind-mind olyan eredmény, amit a jövőben is fenn kell tartani, mondta Virág Barnabás. Hozzátette ugyanakkor, hogy a magyar növekedési modellt egyre inkább a termelékenység-javítására, a növekvő hatékonyságra és a nagyobb hazai hozzáadottértékre kell alapozni. „Kulcs lesz a digitális és a zöld átállás sikeres teljesítése, amihez a tudás, tehetség, technológia és tőke folyamatos fejlesztésén keresztül vezet az út” – emelte ki az alelnök.

Véleménye szerint rövid távon a megbomlott egyensúlyok helyreállítása a legfontosabb feladat, ennek érdekében pedig a költségvetési és folyó fizetési mérleg hiányát mielőbb csökkenteni kell, miközben az inflációt is meg kell fékezni. A rendkívüli világgazdasági környezet az utóbbi kettőt még hónapokig nyomás alatt tartja, ezért az egyensúly helyreállítását a költségvetés kiadási oldalán kell kezdeni – hívta fel a figyelmet. „Megfelelő lépésekkel már idén is jelentős javulás érhető el, ami idővel a folyó fizetési mérlegre és az inflációra is kedvező hatással lesz” – mondta Virág Barnabás.

A jegybank programjában részletesen foglalkozik a hazai nyugdíjrendszer átalakításával, korszerűsítésével. A javaslat egyik elemeként a várható életkorhoz kapcsolnák a nyugdíjbavonulás időpontját, ami a gyakorlatban a nyugdíjkorhatár emelését jelenti. Erről szóló cikkünket ITT olvashatja:

Újra emelik a nyugdíjkorhatárt? Akkor már nem nagyon lesz egészséges nyugdíjas
Hajdú Péter

Újra emelik a nyugdíjkorhatárt? Akkor már nem nagyon lesz egészséges nyugdíjas

A szakértő hibásnak, és a jelenlegi rendszert alapjaiban veszélyeztető gondolatnak tartja a felnevelt gyermekek számát is figyelembe vevő nyugdíjszámítást, amire legutóbb a jegybank tett javaslatot.