A Magyar Nemzeti Bank új csomagjában részletesen foglalkozik a hazai nyugdíjrendszer átalakításával, korszerűsítésével. A javaslat egyik elemeként a várható életkorhoz kapcsolnák a nyugdíjbavonulás időpontját, ami a gyakorlatban a nyugdíjkorhatár emelését jelenti.
– Nem ördögtől való a gondolat, hiszen magam is ezt javasoltam már évekkel ezelőtt. A magyar viszonyokat figyelembe véve azonban át kellene gondolni az ötlet megvalósítását. A nem igazán fényes magyar egészségügyi adatok ugyanis azt mutatják, hogy a nők esetében a jelenlegi nyudíjkorhatárt figyelembe véve a nyugdíjba vonulás után várható 20-21 életévből hatot tölt egészségben, ugyanez az adat a férfiak esetében 14,5, illetve öt év. A korhatár emelésével akár az is előfordulhat, hogy a nyugdíjbavonulást követően már nem nagyon találunk egészséges embert – elemezte a jegybanki javaslatot a Magyar Hangnak Farkas András, a NyugdíjGuru alapítója.
A nyugdíjszakértő szintén megfontolandónak tartja a nyugdíjkorhatár utáni továbbdolgozás esetén fizetendő bónusz emelését. A jelenlegi rendszerben a korhatár elérése után munkával töltött minden hónap után fél százalékkal emelkedik a majdani nyugellátás összege. Azonban ez esetben is figyelemmel kell lenni az egészségben eltöltött évek számára.
A jegybanki javaslat egy másik eleme szerint a nyugdíjszámításnál figyelembe kellene venni a szülő által felnevelt gyermekek számát. A javaslat szerint megoldást jelentene például a családi adókedvezmény figyelembe vétele a nyugdíj számításánál, fix összegű havi nyugdíjkiegészítés a gyermekek száma alapján, a gyermek(ek) járulékfizetésének százalékában meghatározott mértékű nyugdíjkiegészítés, vagy a Nők40 program demográfiai feltételekhez kapcsolása.
Farkas András hibásnak, és a jelenlegi nyugdíjrendszert alapjaiban veszélyeztető gondolatnak tartja a szülő által felnevelt gyermekek számát figyelembe vevő elképzelést, mert a már most is igen bonyolult számítási rendszert teljesen átláthatatlanná tenné. A szakértő szerint kétségtelen tény, hogy a gyermeknevelés plusz terheket ró a szülőkre, és nagyobb eséllyel él rosszabb anyagi körülmények között a gyermeket nevelő család.
Ugyanakkor az is tény, hogy valamelyest már a jelenlegi rendszer is figyelembe veszi a gyermeknevelés terheit a nyugdíj számításánál. Hiszen például a gyermeknevelésre tekintettel kapott ellátások (gyes, gyed, gyet, stb.) folyósítási ideje szolgálati időnek minősül, illetve az ennek tartama alatt kapott ellátások és esetleges keresetek összege csak akkor számítható be a nyugdíj összegének megállapítása során, ha ez a nyugdíját igénylő hölgyre nézve kedvezőbb eredménnyel járna – vagyis nem húzza le a számított nettó havi életpálya-átlagkereset összegét ezeknek az ellátásoknak a jellemzően alacsony mértéke.
A szakértő szerint, ha már mindenképpen figyelembe szeretnék venni a felnevelt gyermekek számát, akkor a gyermeknevelésre tekintettel kapott ellátások idejére legalább a minimálbért vegyék figyelembe a nyugdíj megállapításánál, hiszen ez is emelné a nők nyugdíját. Ugyanakkor az is tény, hogy ez plusz terhet jelentene a költségvetés számára.
Egyébként van erre példa a nemzetközi gyakorlatban, a pontrendszeren alapuló német nyugdíjrendszerben például a gyermek hároméves koráig a nemzetgazdasági átlagfizetést veszik figyelembe a nyugdíj megállapításánál, függetlenül attól, hogy ez idő alatt a szülők dolgoztak vagy sem, és az ezért kapott pontokat a szülők akár meg is oszthatják egymás között. A gyermek négy- és tízéves kor között pedig gyermekenként ennek harmadát veszik figyelembe, de legfeljebb évi egy pont járt az összes gyermek után.
– A gyermeknevelést elismerő másik intézkedés a Nők40 program, amely a világon egyedülálló módon a nyugdíjkor előtt nyugállományba vonuló hölgyek számára teljes összegű nyugdíjat biztosít, azaz nem csökkenti annak mértékét a korábbi nyugdíjba vonulás miatt. Másutt is ismert e rendszer, azonban általában évi 5-6 százalékos levonással büntetik a korábban nyugdíjba vonulókat – mondta a szakértő.
Ugyanakkor a jegybank azon elképzelését, hogy a Nők40 programot demográfiai feltételekhez kell kapcsolni, Farkas úgy értelmezi, hogy kizárnák a programból a gyermektelen nőket. Ha valóban ez a terv, azt a szakértő kifejezetten amorálisnak tartja, hiszen a szülőképes korú magyar nők 20-40 százaléka nem tervezi, hogy gyermeket szül. A szakértő szerint jó részük egészségügyi okok miatt nem képes gyermek szülésére.
Farkas András szerint valóban lehetne módosítani a Nők40 programot, de nem így. Javaslata szerint a negyven évnyi munkaviszonyt 43 évre kellene emelni, mert a rendszer bevezetése óta ennyivel nőtt a nyugdíjkorhatár is.
