Az Országgyűlés nyáron hozta meg azt a törvényt, amely az addig kata szerint adózók jelentős részét megfosztotta ettől a lehetőségtől. Csak kizárólag a lakosság részére saját szolgáltatást nyújtó vagy terméket értékesítő egyéni vállalkozók tarthatták meg ezt az adózási formát. A törvény elfogadása után tüntetések kezdődtek, az ellenzék pedig bejelentette, hogy az Alkotmánybírósághoz fordul.
Alkotmánybírósághoz fordult az ellenzék a katatörvény miatt
A kezdeményezést benyújtó Momentum-elnök szerint a törvény elfogadása és kihirdetése is alaptörvény-sértő volt, hiszen nem előzte meg semmiféle egyeztetés és a felkészülési időtől is megfosztottak mindenkit az adóév közepén.
Pénteken kiderült, hogy az Alkotmánybíróság „a kisadózó vállalkozók tételes adójáról szóló 2022. évi XIII. törvény alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt elutasítja”.
Az indoklásban az áll, az alaptörvény szerint az Alkotmánybíróság a központi adónemről szóló törvényt néhány alapjoggal, így az élethez és az emberi méltósághoz való joggal, a személyes adatok védelméhez való joggal, a gondolat, a lelkiismeret és a vallás szabadságához való joggal vagy a magyar állampolgársághoz kapcsolódó jogokkal összefüggésben vizsgálhatja felül, és ezek sérelme miatt semmisítheti meg. A beadványban emlegetett kellő felkészülési idő hiánya vagy a törvény előtti megkülönböztetés tilalma nem tartozik ide.
A Momentum máris reagált az Alkotmánybíróság döntésére: szerintük a kormány a kata gyakorlati megszüntetésével belerúgott többszázezer emberbe. – Belerúgtak olyanokba, akik nem éltek vissza a kata szabályaival. Belerúgtak a futárokba, a grafikusokba, a virágkötőkbe, rengeteg emberbe – fogalmaztak a közleményben.
Úgy látják, egy válság közepén vesznek el még több pénzt a kisvállalkozóktól, mert a választási pénzszórás következtében az államkasszából hiányzik a pénz, és szerintük most az Alkotmánybíróság is cserben hagyta őket.
