„Nem lesz egyetlen munkahellyel sem több” a fiatalok adómentességétől

„Nem lesz egyetlen munkahellyel sem több” a fiatalok adómentességétől

A családokért felelős tárcanélküli miniszter, Novák Katalin a 2021. január elsejei Facebook-videójában (Fotó: Novák Katalin Facebook-oldala)

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

Meglepő bejelentést tett Orbán Viktor miniszterelnök január 15-én, amikor arról beszélt, hogy a 25 évesnél fiatalabbak a jövőben személyijövedelemadó-mentességet kapnak. A magyar adórendszer már eddig is hemzsegett a kivételektől. Ha az új szabályt bevezetik, akkor a fiatalok esetében valójában már kétkulcsos szja-rendszer jönne létre.

Vadász Iván adószakértő szerint átgondolatlan a tervezett intézkedés, és sérti az arányos közteherviselés valamint az adósemlegesség elvét. – Nem jó, amikor az adórendszert szociális célokra, illetve egyes csoportok támogatására használják, mert ez erodálja az amúgy is kusza rendszert – fogalmazott lapunknak. Szerinte inkább egyszerűsíteni kellene, adókedvezményeket pedig csak rendkívül indokolt esetben szabad bevezetni. Az újabb kivétel ismét felborítja a rendet, az átláthatóságot, és szembemegy a versenysemlegesség elvével. Ez végső soron lassítja a gazdasági növekedést és letöri a versenyt, hiszen bizonyos rétegeket és vállalkozásokat előnyhöz juttat másokkal szemben.

Orbán a járvány miatti válságkezelés részeként igyekezett eladni az adórendszert tovább bonyolító lépést, amivel szerinte a nyugdíjasok és a családosok után most a fiatalokat támogatná a kormány. Szakértők szerint azonban egyértelmű, hogy a kormánypártok leginkább szavazatszerző céllal lépnék meg az adócsökkentést. Az utóbbi időben jelentősen meggyengült a Fidesz pozíciója a 30 év alattiak körében: a Medián közvélemény-kutató tavaly év végi felmérése alapján mindössze 22 százalékuk szavazna most a Fideszre, a 30 éven aluli diplomásoknál pedig 55 százalék az ellenzéki pártokra szavazók aránya. ơket kellene most megnyerni, ennek eszköze lehet a beígért adókedvezmény.

A kormányfő azonban – szokásához híven – most is csak nagy vonalakban beszélt a tervezett intézkedésről. Így egyelőre nem tudni, pontosan mikor vezetik be a mentességet, annyi biztos csak, hogy legkésőbb a jövő év elején, így a pozitív élmény még friss lesz a 2022 tavaszán esedékes választások idején. Emellett csak a bruttó átlagkeresetig lesz érvényes a kedvezmény, de azt a kormányfő nem tisztázta, hogy a nemzetgazdasági vagy a 25 év alattiak átlagkeresetéig lenne érvényes a 0 százalékos szja. Ha ez utóbbiról lenne szó, akkor az érintett fiatalok – a statisztikák szerint legfeljebb 250–280 ezer főről lehet szó – havi 42–43 ezer forinttal juthatnak több pénzhez, mint jelenleg, illetve éves szinten 500–600 ezer forint körüli összeg lehet a többlet. Ez legfeljebb 130–150 milliárd forint kiesést jelentene a költségvetés számára, vagyis nem túl nagy összegről van szó.

Az intézkedéstől azonban nem lesz egyetlen munkahellyel sem több, és a munkáltatót sem motiválja újabb fiatalok alkalmazására, hiszen nincs haszna belőle. Beindíthatja azonban a fantáziájukat, hiszen a fiatal munkavállalók jelentős része – főleg a mikro- és kisvállalkozásoknál – a jogszabályokkal ellentétesen ugyan, de nettó bérben szokott megállapodni a foglalkoztatójával. Esetükben elképzelhető, hogy lesz olyan munkaadó, amelyik az adókedvezményt részben vagy egészben lenyeli, és cserébe egy kissé megemelt nettót ad majd a dolgozónak. Az viszont pozitív hozadéka lehet a lépésnek, ha a feketegazdaságból átcsábítja a bejelentett munka világába az érintett fiatalokat. 

Vadász Iván azt is hiányolja, hogy egyelőre nem tudni, az intézkedés érinti-e például a fiatal egyéni vállalkozókat is, vagy csak a munkaviszonyban lévők bére lesz adómentes. Az sem világos, mi lesz, ha a fiatal időközben betölti a 25. életévét. Ő egyik pillanatról a másikra kevesebb több tízezer forinttal kevesebbet fog keresni, mint addig, mert már nem jár neki a kedvezmény?

Szerinte sokkal hatékonyabb lenne a fiatalok támogatása, ha előbb az oktatást hoznák rendbe, valamint javítanának a tovább- és átképzési formákon, illetve a munkanélküliségi segély feltételein. A szakértő az állam egyik legfontosabb feladatának azt tartja, hogy a fiatalok minél tovább maradjanak az iskolarendszeren belül, ezért szerinte a miniszterelnök által emlegetett 130–150 milliárd forint sokkal jobban hasznosulna az oktatásban. Rengeteg tehát a szakmai kérdőjel a sebtiben bedobott elképzelés körül, ugyanakkor azt el kell ismerni, politikai szempontból jól kommunikálható. – Úgy tűnik, az oktatás hatékonyabbá tétele túlságosan fárasztó feladat a kormány számára, sokkal egyszerűbb egy tollvonással adókedvezményt adni a fiataloknak – jegyezte meg Vadász Iván.