Folyamatosan romlanak a makrogazdasági adatok és az egyensúlyi feltételek Magyarországon, miközben a jegybank és a Pénzügyminisztérium között azon megy a vita, hogy ki vigye el a balhét mindezért – mondta Surányi György, a Magyar Nemzeti Bank korábbi elnöke az ATV Egyenes beszéd című műsorában hétfő este.
Surányi György szerint azt is tisztázni kell, hogy jelenleg is megszorító politikát folytat a kormány, hiszen durván megszorít az önkormányzatoknál és elhalasztott 325 milliárd forint értékű beruházást. „Egész egyszerűen itt egy szemfényvesztésnek vagyunk a tanúi, ami egy óriási agymosással, propagandával azt az érzetet kelti, mintha nem lenne megszorítás” – mondta.
Arról is beszélt, hogy ha nagyon megengedően számolunk, a 7,5 százalékos inflációnak akkor is maximum csak harmadáról tehetnek külső hatások, a többi ok egyértelműen a nem megfelelő politikai lépésekben keresendő. „Itt kölcsönös felelősség van a dologban: a fiskális-, a jövedelem- és a monetáris politika is nagyon komoly mellényúlásokkal segítette elő azt, hogy most az infláció is magas és az egyensúlyi feltételek is romlanak” – fogalmazott Surányi György. Hozzátette: „Matolcsy Györgynek igaza van abban, hogy orbitális költségvetési hiány van, nagyon durván emelkedett az államadósság, nagyon erősen romlik a külső mérlegünk, gyorsul az infláció és mindezek mögött lassan egy nem fenntartható pályára kerül a magyar gazdaság.”
Nehezményezte, hogy erőteljes a politika beavatkozása a piaci folyamatokba és nem tiszták a közbeszerzések. Kritizálta a KSH inflációs beszámolóit is. Szerinte „hosszú idő óta először csökken jobban a pénz vásárlóértéke, mint amiről a KSH tudósít.”
Úgy látja, hogy a kormány válságkezelése veszélyes pálya. Szerinte a bérek a realitásoktól eltérő mértékben emelkednek Magyarországon, aminek további infláció-emelkedés lesz a következménye. Mint mondta: keserű vége lesz a jövőre esedékes adóvisszatérítésnek, a rendvédelmisek hathavi prémiumának, a 25 év alattiak adómentességének és a 13. havi nyugdíjnak, ezek ugyanis még inkább pörgetik majd a pénzromlást. Surányi György szerint mindezek miatt a következő kormánynak le kell majd vonnia a következtetéseket és ki kell igazítania a költségvetés-, a jövedelem- és a monetáris politikát is. „A költségvetésből korlátlanul önteni a pénzt a gazdaságba, az egyszerűen a szakmánk meg nem értése” – mondta. Szerinte ugyanakkor a költségvetésen belül egy sor olyan kiadás van, amit minden további nélkül vissza lehetne fogni, anélkül, hogy azt bárki megszorításként élje meg.
Kritizálta, hogy a válságkezelés során éppen azokra nem fordított elég pénzt a kormány, akik elvesztették a munkájukat. „Ahhoz képest, hogy milyen óriási összegeket mozgatott meg állítólag a kormány, az eredmények közepesek, vagy gyenge közepesek” – fogalmazott.
