Petíciót fogalmazott és aláírásgyűjtési akciót indított a Magyar Könyvelők Országos Egyesülete a katázás átalakításával kapcsolatos kormányzati tervek visszavonását sürgetve.
Mint közleményükben írták, „a katázás szigorítási szándéka azért állhatott elő, mert sajnos a kormány nem értette meg, hogy a munkaviszony és a vállalkozási/megbízási jogviszony jelenleg nem választható szét. Eljött az ideje, hogy erről Magyarországon részletes jogszabályi definíció készüljön, amire eddig se a Nemzetgazdasági Minisztérium, se a Pénzügyminisztérium nem volt hajlandó, az erre vonatkozó megkereséseink ellenére sem.”
Hozzátették, a járvány alatt kiderült, hogy még több olyan munkakör van, aminek az ellátásához nincs szükség a – fiatalok körében amúgy is elavultnak tartott – munkaviszonyra. A hárommillió forintos határral és a többes katázás betiltásával a kormány ellehetetlenítené azokat is, akik soha sem álltak munkaviszonyban, viszont természetszerűleg nagyobb megrendelőket, ügyfeleket szolgálnak ki.
A Magyar Könyvelők Országos Egyesülete szerint a témának a brutális adójogi szankcionálása, fűnyíró elven működő büntetőadóval való kísérése súlyos hiba. Ha a javaslat így marad, az a fehérítő intézkedések terén visszalépésként értékelhető, aminek következtében – főleg a fiatalok körében – fokozódhat az elvándorlás, miközben a számlágyárakat ismét „helyzetbe hozza” a kormány.
Angyal József okleveles adószakértő a Blikknek arról beszélt, hogy létező problémára reagál a kormány, de elhibázott az időzítés, és olyanokat is érinteni fog, akik nem bújtatott munkaviszonyban vannak. – Egy tervezőmérnök, aki több projekten dolgozik, így három helyre számláz 4-4 millió forintot, nehéz helyzetbe kerülhet, hisz megnövekednek a foglalkoztató költségei, pedig itt nincs visszaélés. Továbbá júliustól lép életbe az online számlázás, azaz csak október körül lehetnek pontos adatai az államnak, kiket és mely területen foglalkoztatnak bújtatott munkaviszonyban – mondta.
Közben a szombati Magyar Nemzetben interjú jelent meg Izer Norberttel, a Pénzügyminisztérium adóügyekért felelős államtitkárával, aki azt mondta, hogy több tízmilliárd forint is származhat jövőre az átalakításból. Úgy fogalmazott: „A három fő pontból álló módosítási javaslat egyetlen cél érdekében született meg, azért, hogy kizárjuk a visszaélés lehetőségét. Szigorításról tehát nincs szó.”
Izer Norbert hangsúlyozta, hogy a „pluszadót az üzletfélnek, azaz a nagy cégnek kell befizetnie. Ezzel nem éri majd meg a bújtatott foglalkoztatás.”
A jövőben arra sem lesz lehetőség, hogy egy magánszemély több katás vállalkozásban is részt vegyen. Jelenleg több nagyobb cég úgy spórol a közterheken, hogy a tulajdonosok katás vállalkozáson keresztül veszik ki a pénzt, ez a lehetőség is megszűnik – mondta az államtitkár.
Szigorítja a kormány a kisadózó vállalkozások tételes adóját, a katát – jelentette be a csütörtöki Kormányinfón Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter. Gulyás azt mondta, a kata szabályozása az idei évben már nem fog változni, de a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, illetve más gazdasági szereplők javaslatai alapján a kormány adótörvény-módosítást kezdeményez, hogy a katával való visszaélések megszűnjenek.
A tervek szerint a 3 millió forint feletti számlák esetén – ha ugyanaz a számla kibocsátója, vagyis a gyakorlatban az adózó egy munkahelynek dolgozik – 40 százalékos adót kell fizetni a 3 millió forint feletti részre.
