A mostani forintgyengülés hátterében összetett okok állnak, amelyek alapvetően nem piaci eredetűek. Az biztos, hogy a kettős benzinár rendszere nem tartható fenn hosszabb ideig, mert ütközik az uniós szabályokkal. Ha nem tudja fenntartani a kormány, akkor az olcsó magyar üzemanyaggal a szomszédos országokból tankolni átjárókat finanszírozza a magyar költségvetés. Ha pedig eltörlik a hatósági árat, akkor az infláció lódul meg, és ennek eredményeként akár 2,5 százalékponttal is magasabb lehet az árszínvonal. Bármelyik eset is következik be, az gyengíti a forintot – elemezte a forint körüli helyzetet a Magyar Hangnak Róna Péter közgazdász.
Az Oxfordi Egyetem oktatója szerint ezzel szemben erősítheti a forintot, ha hosszabb ideig, akár 2-3 évig fennmarad a lehetőség, hogy Magyarország használja az olcsóbb orosz kőolajat, hiszen ezzel versenyelőnyhöz juthat az ország az orosz olajat nem használó uniós országokkal szemben. Gondot jelenthet azonban, ha a júniusi EU-csúcson Mario Draghi olasz miniszterelnök valóban beterjeszti, és a csúcs résztvevői el is fogadják azt a javaslatot, amely szerint éppen a jogosulatlan versenyelőny megszüntetése érdekében vámot vetnek ki az orosz olajra. Ez utóbbi eset viszont gyengítené a forintot.
Róna Péter szerint az elmúlt hetekben tapasztalt forintgyengülés a külföldi befektetők kivonulásának köszönhető, akik a magyar piactól való eltávolodással reagáltak a fent részletezett, nem piaci folyamatokra.
– Jelenleg úgy tűnik, vége van ennek a kivonulásnak, az azonban megjósolhatatlan, hogy vajon folytatódik-e a jövőbeni politikai folyamatok következményeként. Amennyiben rövid távon megáll a folyamat, akkor a 395-397 forintos sávban alakulhat az euró árfolyama, ha viszont újraindul, akkor 400 forint fölé is emelkedhet – tette hozzá a közgazdász.
Róna Péter felhívta a figyelmet, az tény, hogy nemzeti valutánk árfolyamát komolyan befolyásolják a hatósági intézkedések, illetve a nemzetközi diplomácia, ami azt jelenti a piac számára, hogy a forint spekulatív fizetőeszközzé vált. Ez pedig nem kifejezetten jó hír.
A közgazdász szerint a magyar gazdaság számára, illetve a forint árfolyamára a legnagyobb bizonytalanságot az uniós támogatások kétséges elérhetősége jelenti. Ha belátható időn belül nem jutunk hozzá, annak katasztrofális hatása lehet. Jelen állás szerint ugyanis a bejelentett különadók 800 milliárd forint plusz bevételt jelentenek a költségvetésnek, a további megszorítások további 600-700 milliárd forintot. Ez hozzávetőlegesen 1500 milliárd forintot jelent a költségvetés számára, ezzel szemben azonban 4000 milliárd forintra lenne szükség, hogy teljesülhessenek az idei költségvetés számai. További 500 milliárd forintra lesz szükség, hogy a Magyar Nemzeti Bank veszteségét kompenzálják.
– Ahogy látom, a magyar elemzők többsége úgy gondolja, a forint euróval szembeni árfolyama 400 forint fölé emelkedhet. Én a 400 forint alatti árfolyamot nem zárnám ki, mert az uniós alkudozás akár Magyarország számára kedvezően is zárulhat. Többet fogunk már látni a júniusi EU-csúcs után, amikor eldől, hogy megvámolják-e az orosz olajat, vagy sem, illetve hogy történik-e előrelépés a hazánknak szánt uniós támogatások ügyében. Ha nem lesz egyezség, és még ősszel sem lehet tudni, hogy hozzájutunk-e az uniós pénzekhez, akkor jelentősen tovább gyengülhet a forint – fejtegette a közgazdász.
Kérdésünkre Róna Péter elmondta, mostanra elég világossá vált, hogy az unió 26 tagországa egyértelműen Putyin szövetségesének tekintik Orbán Viktort, így a jövőben azt mérlegelik, hogy mi a fontosabb: Orbánt megregulázni, vagy demonstrálni a közösség egységét, akár jelentős engedmények árán is. Az azonban biztos, hogy az orosz-ukrán háború, megerősítette – és egyben időben előre is hozta – az Európai Unió azon döntését, hogy leszakadva az orosz energiahordozókról, az alternatív energia irányába fordul. Az átállás finanszírozására szolgáló forrásokat pedig a covid-járvány utáni helyreállítási alapból (RRF) biztosítják. Ha Magyarország ebből kimarad – és jelen állás szerint ez a forrás elérhetetlen számunkra –, akkor nincs más, mint az orosz olaj, illetve gáz. Amennyiben valóban ez lesz a végkifejlet, azaz egyedül maradunk az orosz energiahordozókkal, akár uniós és NATO-tagságunk is megkérdőjeleződhet.
– Egyelőre persze van még mozgástere Orbán Viktornak, hiszen még nem dőlt el, hogy végleg háttérbe akarja-e szorítani az unió többi 26 tagországa, vagy az egység megőrzése érdekében engednek a hazardírozó magyar kormánynak. Persze arra is van minimális esély, hogy az uniós támogatások fejében Orbán minden feltételt elfogad, csak hogy elkerülje a súlyos gazdasági problémákat, és egyensúlyba hozhassa a költségvetést – mondta Róna Péter.
