Az ukrán fél legfőbb érdeke most annak megelőzése volt, hogy Magyarország a későbbiekben ismét vétóval éljen Ukrajnával kapcsolatos európai uniós döntések esetén – mondta el lapunknak Zubánics László, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) elnöke Szijjártó Péter magyar és Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter január 29-i ungvári megbeszélését kommentálva. Zubánics maga is jelen volt a találkozót követő sajtótájékoztatón, amit óriási biztonsági előkészületek előztek meg. Az ukránok nem felejtették el, hogy tavaly december közepén, alig néhány órával azután, hogy megállapodás született Ukrajna európai uniós csatlakozási tárgyalásainak megkezdéséről, Magyarország 50 milliárd eurós, Ukrajnának szánt EU-s támogatást blokkolt.
Vajon mi vezette a magyar felet arra, hogy Szijjártó végre Ukrajnába utazzon? Zubánics László úgy látja, hogy senki sem bizonygathatja hitelesen az igazát az európai közösségen belül anélkül, hogy konzultációt folytatna azzal az országgal, amellyel konfliktusa van. Az UMDSZ elnöke hangsúlyozta: a magyar-ukrán kapcsolatoknak még mindig megvannak az intézményesített formái, ilyenek például azok a szakértői csoportok, amelyek ugyan már hosszú évek óta nem ültek össze, de most mégis fontos szerepet kaphatnak, hogy előkészítsék a csúcstalálkozóra azokat a témákat, amelyek korábban fájóak voltak mindkét fél számára. Zubánics szerint a találkozót nagy várakozás előzte meg a kárpátaljai magyarok részéről is, mivel a kormányzati mosolyszünet itt-ott mégis csak lecsapódik a mindennapi életben. Habár a határ mentén a két ország kapcsolata viszonylag jól működik, az államközi feszültségekről mindkét fél tudja, hogy ezeket előbb vagy utóbb, de mindenképpen enyhíteni kell.
Nagyon erőteljes lépést tettünk a magyar miniszterelnök és az ukrán elnök találkozója felé – így összegezte az ukrán elnöki hivatal vezetője a tárgyalást. Andrij Jermak kijelentette, azt szeretnék, ha ez a találkozó konkrét eredményekkel zárulna, és új lapot nyitna a két ország kapcsolatában. Az ukrán diplomácia feje szerint Ukrajna eltökélt abban, hogy végre rendezze Magyarországgal a kisebbségi jogokkal kapcsolatos vitát, ezért különbizottságot hoznak létre, amelynek tíz napon belül konkrét elképzelést kell beterjesztenie a két ország kormánya elé arról, hogy a magyar fél által benyújtott kérések listájából mit és hogyan lehet megoldani, illetve mi az, amit már sikerült helyrehozni. Szijjártó Péter szavaiból kiderült, hogy a kérések – amelyeket Budapest 11 pontban foglalt össze – az iskolai jogállásra, a magyar nyelven tett érettségi lehetőségére, a magyar nyelv használatára vonatkoztak a kultúra és a felsőoktatás területén, vagyis azok témák kerültek újra elő, amelyek miatt még 2015-ben romlott meg a viszony a két ország között.
Ez a cikk eredetileg a Magyar Hang 2024/5. számában jelent meg február 2-án.
