Egy szántóföld közepén bukkantak rá szerb régészek a régió első ókori római diadalívére
A Viminaciumban talált római kori diadalív felülnézetből (Fotó: Institute of Archaeology in Belgrade)

Nem mindennapi felfedezést tettek szerb régészek: találtak egy ókori római diadalívet, amely az első ilyen építmény a régióban. A mai Kostolac városa mellett – egy szénbánya közelében – található, a Duna partján létesített ókori római település, Viminacium területén az elmúlt években szerencsére újfent ásatások zajlanak, így bukkantak decemberben a nem túl gyakori építmény nyomára. A Reuters hírügynökség beszámolója szerint a régészek a főutcát tárták fel, amikor ott előbukkant a legnagyobb katonai érdemekért emelt épület alapozása.

– Amikor megláttuk a masszív mészkődarabokból álló, négyzet alakú alapozás nyomait, nem volt kétséges, hogy ez egy diadalív – mondta a feltárás vezetője, Miomir Korac. A régészek a diadalívet egy felirattöredék nyomán Caracalla császárhoz kötik. Septimius Severus fia 198-tól apjával és öccsével közösen uralkodott, majd Septimius halála és Geta meggyilkolása után 211-től 217-ig egyedül volt a Római Birodalom imperatora. A források szerint nem volt túl kedvelt figura, ugyanakkor a dunai tartományokban, így a két Pannoniában, és Moesia Superiorban, amelynek fővárosa Viminacium volt, igen népszerűnek számított a hadsereg, a katonák körében, nem mellesleg azért, mert jelentősen emelte a zsoldok összegét. Nem csoda, hogy a halála után az emlékének eltörlésével (damnatio memoriae) sújtott uralkodó nevét itt a régióban nem akarták kivakarni a feliratos emlékekről.

Az épületalapozás mellett talált márványtábla töredéken olvasható CAES / ANTO rövidítést a helyi régészek  szerint tehát egyértelműen Caracallára utal, akinek hivatalos uralkodói neve Marcus Aurelius Antoninus volt. Mladen Jovicic szerint a diadalív Caracallához kötése azért is adekvát, mert ha hihetünk a fámának, akkor a fiatalembert ezen a településen kiáltották ki császárnak. A szerb szakemberek remélik, hogy megtalálják az építmény további darabjait, finoman faragott oszlopokat, gerendákat, de szeretnének még több részletet találni a korabeli boltozaton elhelyezett feliratból is.

Húsz éve, hogy egy fogatos kocsi bukkant elő egy római temetőben Óbudán
Balogh Roland

Húsz éve, hogy egy fogatos kocsi bukkant elő egy római temetőben Óbudán

Út két világ között: a Bécsi út 96/B-ben folytatott ásatás változatos és gazdag leletanyagot produkált a gyerekjátékoktól a vízvezetékig. Személyes visszaemlékezés!

Hogy pontosan milyen alkalomra emelhették vajon az uralkodó számára az építményt nem tudni. Diadalíveket a győztes hadvezéreknek – akik a császárkorban maguk a császárok voltak – emeltek. A meglévő ismeretek szerint Caracalla uralkodása alatt meglehetős nyugalom uralkodott a régióban, amit jól jelez, hogy nem ide hoztak katonai egységeket, hanem innen vittek el harcolni más tartományokba, így keletre a Parthusok ellen. Ami adja magát az egy germán alamannok ellen vívott hadjárat, amelyben a feliratok szerint sok katona vett részt a térségből, így valószínű a hadjárat után a térségen kelet felé áthaladó császár tiszteletére állították Viminaciumban a diadalívet.

A Belgrádtól 70 kilométerre keletre található egykori ókori településen nem az első jelentős felfedezés. Ahogy arról lapunk korábban beszámolt, három éve a szerb kutatóknak sikerült megtalálnia a polgári település mellett létesített legiotábor (castra legionis) parancsnoki központját (principia) is. Viminaciumban a II. és az V. század eleje között a legio VII Claudia elnevezésű katonai egység állomásozott.

Egy ókori római légiótábor parancsnoki központjára bukkantak egy szerb kukoricamezőn
Balogh Roland

Egy ókori római légiótábor parancsnoki központjára bukkantak egy szerb kukoricamezőn

A szobák falát fűtővezetékekkel látták el, a régészek a kincstárszobára, a tábori szentélyre, több díszszemlére használt térre és egy kútra is ráleltek.

Moesia Superior fővárosát, Viminaciumot 1882 óta kutatják. Az eltelt több mint 140 év alatt a területen találtak már római kori hajót, aranytéglát, jádekőből készült szobrot, padlómozaikokat, falfreskókat, és nagyjából 14 ezer sírt tártak fel. A polgári település, a légióközpont és a tábor körüli katonaváros összlakossága 45 ezer fő lehetett. A régészek becslése szerint ez idáig az egykori ókori település mindössze 5 százalékát sikerült feltárni. A várost 441-ben Attila és hunjai dúlták fel és pusztították el. A VI. század közepén I. Iustinianus bizánci császár újjáépítette, ám 582-ben az avarok végleg felszámolták a települést.

A diadalív kérdés érdekessége, hogy egyes feltételezések szerint a mai Óbudán létesített, ugyancsak légiótáborral, katonavárossal és polgári településsel bíró Aquincumban is állhatott egy diadalív a katonavárosi amfiteatárumhoz közel. Ismert ugyanis egy Antoninus Pius uralkodása idejéből a mai Viador utcában talált, 145-re keltezhető építési tábla, ami egyes szakértői elképzelések szerint egy diadalív építési felirata is lehetett. Amennyiben így lenne, akkor az építmény valahol a Bécsi út - Pacsirtamező utca zónájában állhatott a közeli limesút mentén.

Ókori propaganda és luxus Aquincum katonavárosának zöldövezetében
Balogh Roland

Ókori propaganda és luxus Aquincum katonavárosának zöldövezetében

Véres bokszmeccstől a részeg mozaikjelenetig: barangolás az óbudai Hercules-villában.