Egy szántóföld közepén bukkantak rá szerb régészek a régió első ókori római diadalívére

Egy szántóföld közepén bukkantak rá szerb régészek a régió első ókori római diadalívére

A Viminaciumban talált római kori diadalív felülnézetből (Fotó: Institute of Archaeology in Belgrade)

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

Nem mindennapi felfedezést tettek szerb régészek: találtak egy ókori római diadalívet, amely az első ilyen építmény a régióban. A mai Kostolac városa mellett – egy szénbánya közelében – található, a Duna partján létesített ókori római település, Viminacium területén az elmúlt években szerencsére újfent ásatások zajlanak, így bukkantak decemberben a nem túl gyakori építmény nyomára. A Reuters hírügynökség beszámolója szerint a régészek a főutcát tárták fel, amikor ott előbukkant a legnagyobb katonai érdemekért emelt épület alapozása.

– Amikor megláttuk a masszív mészkődarabokból álló, négyzet alakú alapozás nyomait, nem volt kétséges, hogy ez egy diadalív – mondta a feltárás vezetője, Miomir Korac. A régészek a diadalívet egy felirattöredék nyomán Caracalla császárhoz kötik. Septimius Severus fia 198-tól apjával és öccsével közösen uralkodott, majd Septimius halála és Geta meggyilkolása után 211-től 217-ig egyedül volt a Római Birodalom imperatora. A források szerint nem volt túl kedvelt figura, ugyanakkor a dunai tartományokban, így a két Pannoniában, és Moesia Superiorban, amelynek fővárosa Viminacium volt, igen népszerűnek számított a hadsereg, a katonák körében, nem mellesleg azért, mert jelentősen emelte a zsoldok összegét. Nem csoda, hogy a halála után az emlékének eltörlésével (damnatio memoriae) sújtott uralkodó nevét itt a régióban nem akarták kivakarni a feliratos emlékekről.

Az épületalapozás mellett talált márványtábla töredéken olvasható CAES / ANTO rövidítést a helyi régészek  szerint tehát egyértelműen Caracallára utal, akinek hivatalos uralkodói neve Marcus Aurelius Antoninus volt. Mladen Jovicic szerint a diadalív Caracallához kötése azért is adekvát, mert ha hihetünk a fámának, akkor a fiatalembert ezen a településen kiáltották ki császárnak. A szerb szakemberek remélik, hogy megtalálják az építmény további darabjait, finoman faragott oszlopokat, gerendákat, de szeretnének még több részletet találni a korabeli boltozaton elhelyezett feliratból is.

Hogy pontosan milyen alkalomra emelhették vajon az uralkodó számára az építményt nem tudni. Diadalíveket a győztes hadvezéreknek – akik a császárkorban maguk a császárok voltak – emeltek. A meglévő ismeretek szerint Caracalla uralkodása alatt meglehetős nyugalom uralkodott a régióban, amit jól jelez, hogy nem ide hoztak katonai egységeket, hanem innen vittek el harcolni más tartományokba, így keletre a Parthusok ellen. Ami adja magát az egy germán alamannok ellen vívott hadjárat, amelyben a feliratok szerint sok katona vett részt a térségből, így valószínű a hadjárat után a térségen kelet felé áthaladó császár tiszteletére állították Viminaciumban a diadalívet.

A Belgrádtól 70 kilométerre keletre található egykori ókori településen nem az első jelentős felfedezés. Ahogy arról lapunk korábban beszámolt, három éve a szerb kutatóknak sikerült megtalálnia a polgári település mellett létesített legiotábor (castra legionis) parancsnoki központját (principia) is. Viminaciumban a II. és az V. század eleje között a legio VII Claudia elnevezésű katonai egység állomásozott.

Moesia Superior fővárosát, Viminaciumot 1882 óta kutatják. Az eltelt több mint 140 év alatt a területen találtak már római kori hajót, aranytéglát, jádekőből készült szobrot, padlómozaikokat, falfreskókat, és nagyjából 14 ezer sírt tártak fel. A polgári település, a légióközpont és a tábor körüli katonaváros összlakossága 45 ezer fő lehetett. A régészek becslése szerint ez idáig az egykori ókori település mindössze 5 százalékát sikerült feltárni. A várost 441-ben Attila és hunjai dúlták fel és pusztították el. A VI. század közepén I. Iustinianus bizánci császár újjáépítette, ám 582-ben az avarok végleg felszámolták a települést.

A diadalív kérdés érdekessége, hogy egyes feltételezések szerint a mai Óbudán létesített, ugyancsak légiótáborral, katonavárossal és polgári településsel bíró Aquincumban is állhatott egy diadalív a katonavárosi amfiteatárumhoz közel. Ismert ugyanis egy Antoninus Pius uralkodása idejéből a mai Viador utcában talált, 145-re keltezhető építési tábla, ami egyes szakértői elképzelések szerint egy diadalív építési felirata is lehetett. Amennyiben így lenne, akkor az építmény valahol a Bécsi út - Pacsirtamező utca zónájában állhatott a közeli limesút mentén.