Mezopotámiában is éltek simlis kereskedők, de a vevők már akkor sem hagyták magukat.
Időgép
Ruffy Péter a XX. század legismertebb magyar újságírója, a régi Magyar Nemzet főmunkatársa volt. Pályáját a szocializmus idején többszörösen megnehezítették, nemcsak jelentések születtek róla, de megpróbálták beszervezni is.
Száz éve született az Oszlopos Simeon és az Elveszett paradicsom szerzője. Milyen volt Sarkadi a hétköznapokban? Egykori jó ismerősét is kérdeztük erről.
A Tanácsköztársaság államfőjét, Garbai Sándort a kortársak „festett bábnak”, az „előtér szemfényvesztő keresztény bohócának”, „díszgójnak” tekintették.
Az áldozatok jelentős részét ráadásul a holokausztot épp csak túlélő zsidók voltak. De milyen más okai lehettek az erőszaknak, ha nem csak az antiszemitizmus? Apor Péter történésszel beszélgettünk.
Ha a keltezés jó, akkor letaszítják trónjáról a lüd királyokat, akikről eddig úgy tartották, a világon ők verhettek először érmeket.
Hogyan lépett a pengő helyére a forint, miért vesztett 2016-ig átlagban 7 százalékot az értékéből, mikor vált végre-valahára konvertibilissé? Kis pénz- és inflációtörténet címszavakban.
A most visszakerülő anyagból az egyik legérdekesebb egy 3500 éves ékírásos tábla, amely az egyik első irodalmi mű, a Gilgames-eposz egy részét tartalmazza.
Egy új kutatás több száz temetőt vizsgált meg Angliától Erdélyig és megkérdőjeleződtek a korábbi elképzelések.
Jean-Jacques Rousseau idején, a 18. század derekán ugyan épp nem virágzott a magyar nyelvű könyvnyomtatás, az 1770-es évektől kezdve viszont fokozatosan javult a helyzet.
Az ókori város szent határát, a pomeriumot jelző kőtáblából száz év alatt mindössze tízet találtak. A most előkerült darab ráadásul keltezés szempontjából is fontos lelet.
Szabó Antal ásatásvezető szerint a négy sír bizonyosan egy nagyobb avar temető része lehetett.
Augusta és Adeline Van Buren a nők jogaiért küzdött. Azzal támadták őket, hogy csak lusták voltak a konyhai munkához.
Nincs mese, kultúránkat mindenestül átszövi a Proust-kultusz.
A csernobili katasztrófa után egy magyar jelentésben a szovjet és a magyar tájékoztatáspolitikát is kritizálták. A tanulmányt persze végül betiltották. Vezető szerzője nagypapám bátyja, a napokban elhunyt Csom Gyula volt.