Avar sírokat tártak fel Pakson
Ozora-Tótipusztáról származó avar leletek 1913-ból (Fotó: Klösz György/Wikipedia)

Avarkori sírokat tártak fel egy, a paksi atomerőmű területén zajló beruházás helyszínén, a sírok feltehetően egy nagyobb temető részei voltak. A hétfőn kezdődött leletmentő feltáráson egy ötven négyzetméteres területen azonosítottak négy sírt, amelyek egyikéből egy gömbös végű, bronz fülbevaló került elő. Ebből egyértelművé vált, hogy VI-VII. századi, avar sírokról van szó – mondta Szabó Antal.

A sírokban két kislány és két férfi csontvázát tárták fel – ismertette az MTI-vel a Paksi Városi Múzeum ásatásvezető régésze. Az egyik férfit lovával együtt temették el, amely a nomádok által kedvelt, a tarpánhoz hasonló, kistermetű ló volt. Az állatot – lovasához hasonlóan – nyugat-keleti irányban helyezték el a sírgödörben. A férfit kezében egy kerámia korsóval temették el, amelyben – feltételezhetően – valamilyen szeszes ital, talán kumisz lehetett. Fegyvert nem találtak nála, de a lóból ítélve harcos lehetett. Az állatot viszont teljes felszerelésben tették a sírba, a zablát, a kengyelt és a bőrnyereg nyomait is megtalálták. Feltételezik azt is, hogy a másik férfi, aki erős testalkatú, 180-190 centiméter magas lehetett, szintén harcos volt.

Megdőlni látszanak a szkítákkal kapcsolatos alapvetések
Balogh Roland

Megdőlni látszanak a szkítákkal kapcsolatos alapvetések

Egy friss kutatás szerint a Dnyeper középső szakasza nem a lovas nomád harcosoktól hemzsegett, az emberek túlnyomó hányada városi, falusi közösségekben, letelepedve élhetett.

A régész szerint a négy sír bizonyosan egy nagyobb avar temető része volt. A közelben vannak avar településnyomok, akár több település is lehetett egy húsz négyzetkilométeres területen. Tavaly, 2020-ban a mostani ásatástól három-négy kilométerre ugyanebből az időszakból hét sírt tártak fel, az is elképzelhető, hogy egy több kilométeren át húzódó temetőről van szó – tette hozzá Szabó Antal.

A feltárás eredményét várhatóan ősszel időszaki kiállításon mutatja be a paksi múzeum.

„Attila mint »hamisított« múlt, nem tűnik túl jónak”
Balogh Roland

„Attila mint »hamisított« múlt, nem tűnik túl jónak”

Ki volt Álmos titokzatos apja? Vajon merre vezethetnek a hun-magyar rokonságelmélet szálai? Mi köze lehet Attilának az Árpád-házhoz? B. Szabó Jánost és Sudár Balázst kérdeztük.