Az athéni Akropoliszhoz közeli Agora régióját feltáró régészek még 2006-ban az egyik, kézművesek által használt épületben egy agyagkorsóra bukkantak. Az elsőre „ártatlannak tűnő” tárgyról a tüzetesebb vizsgálatok után kiderült, hogy egy 2300 évvel ezelőtti nagyszabású átok kelléke lehetett – derült ki a Hesperia régészeti szaklapban megjelent tanulmányból. Az amerikai Yale Egyetem klasszika-archeológia professzora szerint a korsóra legalább 55 megátkozni – és megölni, elpusztítani – kívánt személy nevét írták fel. Jessica Lamontnak a kézírások stílusát vizsgálva azt is sikerült megállapítania, hogy a mára sok esetben kivehetetlen neveket legalább ketten vitték fel az agyagtárgyra.
A korsóban egyébként egy nagyjából 7 hónapos csirke levágott fejét és két lábát helyezték el, valamint egy lyukon keresztül egy nagy vasszöget vertek bele.
– A szögek szimbolikusan mozgásképtelenné tették vagy visszatartották az átok áldozatainak képességeit. A csirke fejének és alsó lábának jelenléte az edényben arra utal, hogy az átok kiötlői, megalkotói ezek elcsavarásával és átlyukasztásával igyekeztek alkalmatlanná tenni ugyanezen testrészeket áldozataikban – írta a Live Science tudományos szaklapnak Jessica Lamont. A kutató szerint a megtalált rituális kompozíció az athéni kötözős átkok családjába tartozik, amelyek célja a megnevezett egyének fizikai és kognitív képességeinek megkötése vagy meggátlása volt.
Az agyagedényt gödrök közelében helyezték el, amelyek állatmaradványokat tartalmaztak; ezzel pedig Lamont szerint fokozni akarták az átok erejét. A szakember szerint a kompozíciót minden bizonnyal olyanok alkották, akik jól tudták, hogyan kell hatalmas átkot vetni.
Hogy miért vesződtek ilyen bonyolult rontás létrehozásával, pontosan nem tudni, de a kompozíciót értelmező régész szerint elég valószínű, hogy egy jogi esethez kapcsolódhatott. „A nevek puszta számából egy közelgő per tűnik a legvalószínűbb forgatókönyvnek” – írta Lamont, megjegyezve, hogy „az átok megalkotói az összes elképzelhető ellenfelet számba vehették a vádaskodásukban, beleértve az ellenérdekelt oldal tanúit, családtagjait és támogatóit is”. Mivel a korsót egy kézművesek által használt épületben találták, a legvalószínűbb, hogy valamilyen munkahelyi vita állhatott a háttérben – például mesteremberek rivalizáló csoportjai feszültek valami miatt egymásnak.
Egy másik magyarázat szerint akár politikai csatározások is meghúzódhattak a rontás hátterében. Nagy Sándor Kr. e. 323-as halálát követően a legendás hódító Indiától Egyiptomon át a mai Görögországig és Észak-Macedóniáig kiterjedő birodalma darabjaira hullott, és az egyes területek birtoklásáért komoly harcok bontakoztak ki a mindössze 32 évesen elhunyt államférfi katonai vezetői között. A feljegyzések szerint nem történt ez másképp Athénban sem, ahol a város irányításért több frakció is egymásnak feszült. Ez egy háborúval és változó politikai szövetségekkel sújtott időszaka volt Athénnak, mivel az agyagtárgy erre az időszakra keltezhető, így elképzelhető, hogy a nagyszabású átok ezekhez kapcsolódhatott.
Érdekli a történelem? Lapunkban minden hónap első péntekén olvashatja Időgép mellékletünket! Ha pedig online is olvasná, az Időgép további cikkeiért kattintson ide! Ha a tudományos cikkek érdeklik, akkor a Tudomány rovatunkat érdemes figyelnie!
