Végül is semmi extra, csak a szokásos. Egyfelől ott tartunk, hogy közéletünk freskóját immár nem a színes szürrealitásban utazó drMáriás Béla festi, átvette tőle az ecsetet a komor tónusokban utazó, sötét metálborítókat készítő Havancsák Gyula. Elég ehhez kimenni a Mexikói útra. A képünkbe robbanó, mindent elárasztó (stop) HÁBORÚ felirattal ellátott plakátokból legalábbis nehéz másra következtetni.
Apáti Bence állami influenszer is átment OKJ-s Oppenheimerbe, és perceken keresztül elemezte, hogy mi történne, ha az Operára atombomba zuhanna. Mondjuk, nem tudom minek fárasztotta magát, mikor a magyar parlament honvédelmi és rendészeti bizottságának elnöke már hetekkel ezelőtt kimondta: ha Ukrajna legyőzi Oroszországot, akkor mindannyian elpusztulunk egy atomháborúban. Így, egyenesen, egyszerűen. Őszintén nem tudom, mi a meglepőbb: hogy ez egyáltalán elhangzott, vagy az, hogy háborús veszélyhelyzetben Kósa Lajos töltheti be ezt a pozíciót? Mondjuk nekem is felesleges ilyesmin gondolkodnom: amikor az Orbán-pártok ajánlata az a nukleáris világégés megelőzésére és a zombi-apokalipszis kivédésére, hogy június kilencedikén küldjünk ki sok-sok fideszest Brüsszelbe (egyébként Strasbourgba, de ez most tényleg mindegy) egy egyelőre meg nem nevezett európai parlamenti frakcióba, és lehetőleg egy KDNP-st a háborúpárti Néppártba, akkor azért sejthető, hogy itt azért ez nem felelős országféltés, hanem közönséges politikai zsákmányszerzés csupán.
Már csak azért is, mert valóban volna itt egy kis gond az orosz-ukrán háború vonatkozásában. Jelesül, hogy két éve tudjuk a Direkt36-nak köszönhetően, hogy az igazi háborúpártiak, az orosz titkosszolgálatok akkoriban már betörtek a külügyi szerverszobákba és email-fiókokba. A 444 jóvoltából pedig tisztában vagyunk vele, hogy minimum kampányhazugság volt az, amikor a kormánytagok erre azt mondták, hogy mindez kampányhazugság csupán. Szijjártó Péter külügyminiszter videóinterjút is adott a portálnak az eset kapcsán, és hát árulkodó, hogy a tárcavezető ingerültebb, mint amikor jachtozáson kapták.
Beszédes az is, hogy az egyik mondatával egekig magasztalja a titkosszolgálatokat, a másikkal pedig azzal vádolja a 444 újságíróját, hogy hírszerzési forrásokból szerzett információt. Ha ez így is van – a 444 szerint egyébként nincs – akkor hogy lehet remek az a titkosszolgálat, amelyik nem tudta megakadályozni mindazt, hogy ez kikerüljön a sajtóba? Lánczi Tamás szuverenitási alispánt sem látjuk, hogy legott szolgálatba helyezte volna magát, de ez nem is csoda, elvégre itt egy komoly dologról van szó. Igen, ez egy valódi veszély, ami ellen megint úgy védekeznek a kormánypártok, hogy a hírhamisítástól és a hazugságoktól sem visszariadva csúcsra járatják a kampánygépezetüket, ahogy tették minden korábbi kampány alkalmával. Mondom: semmi extra, csak a szokásos. A nagy kérdés az, hogy mikor lesz mindez már fáradt, átlátszó és unalmas is.
Iratkozzon fel reggeli hírlevelünkre, melyben az elmúlt 24 óra és az előttünk álló nap legfontosabb híreit gyűjtjük csokorba, ráadásképp elolvashatja napindító közéleti jegyzetünket, a koffeint. Pár perc az egész, és tájékozottan, felvértezve kezdheti napját!
