Komolyabb visszaeséssel indult a nyár első hónapja a Balatonnál. Amit korábban különböző nyilatkozatokból, személyes tapasztalatokból sejteni lehetett, bebizonyosodott. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) csütörtökön hozta ki a szálláshelyek júniusi forgalmára vonatkozó adatokat. A számok alapján pedig a balatoni vendégéjszakák száma júniusban közel 12 százalékkal, százezerrel esett vissza a tavalyihoz képest. A külföldiek vendégéjszakáinak számában viszont, ahogy a 444 említette, dinamikus maradt a növekedés. Összességében a június így is elmaradt a korábbitól, de a belföldi turizmus visszaesése volt számottevőbb. Országosan is ez a helyzet: júniusban a hazai vendégek száma 7,1 százalékkal, a vendégéjszakáik száma 10 százalékkal csökkent.
Soha ilyen jó éve nem volt a Balatonnak, vagy olyan jó lesz, mint a 2019-es rekordévben – ezt már Gulyás Gergely mondta múlt héten a kormányinfón. Neki a jelek szerint már bővebb adatai voltak: elmondása szerint június 1-je és július közepe között 2 millió 400 ezer vendégéjszakát regisztráltak a szálláshelyek, ami a 2019-es rekordév 98,6 százaléka. A július pedig, úgy látta, már akkor több mint három százalékkal felülmúlta a 2019-es évet.
Továbbra is úgy állunk a jelek szerint: mindenre és az ellenkezőjére is lehet hozni adatokat. A számháború mellé pedig kulturális csatát is állítanak, szokás szerint. A Megafon megmondói posztok sorát hozták ki arról, hogy a visszaesésről beszélők csak riogatnak, gyűlölik a Balatont és mást sem tudnak, mint az elszállt árakon rémüldözni. A kormánykritikus média válaszul felmutatta, hogy lám, a Mandinerben is arról jött cikk: júniusban elmaradt a balatoni előszezon. Ami persze nem jelenti, hogy a július és augusztus ne hozhatna mást.
Jó lenne, ha kettőt hátra tudnánk lépni, kicsit józanabb pillantást vetve a helyzetre. Nem mindent a narratívák harcaként kellene felfognunk. Nyilvánvalóan az lenne a jó, ha valóban rekordév lenne az idei. De mi értelme számokkal bűvészkedni, ha valóban tapasztalható visszaesés? Az okok sokrétűek lehetnek, az inflációtól a korábbi járványévek hatásán át odáig, hogy sokan most inkább külföldre mentek. (Utóbbi kettő összefügg.) Az sem szerencsés természetesen, ha mindig kizárólag a negatív információkra tekintünk a valóságként. Nem érdemes sem egyik, sem másik szélsőségbe esni. Viszont csak úgy tudjuk reálisan értékelni a helyzetet, ha észrevesszük, amikor visszaesést tapasztalni. És felmérjük, mi kellene ahhoz, hogy jövő júniusban már többen válasszák a Balatont.
