Nemzetvezetőnk, miniszterelnökünk (aki egy és ugyanaz a személy természetesen) említést sem tett közösségi oldalán az utóbbi évek (évtizedek) legnagyobb magyar futballsikeréről, a 22 éves focizseni, Szoboszlai Dominik klubváltásáról. Pedig hát azon az idővonalon, ahol kis túlzással Kis Grófo prosztatavizsgálata is nemzeti trikolóros posztban tétetik közhírré a több tízmilliós (by Rákay Kálmán) rajongótábornak, helyet kellett volna kapnia a Főnöki gratulációnak, természetesen a sorok közzé becsempészve a migránsgettók meg a dollárbaloldal problematikáját. Elmaradt a méltató poszt tehát, csupán Nacsa Lőrinc (nem a „Bagis”!) ölelte kebelére a nemzetet az átigazolás ürügyén, aztán vígan csócsálta tovább szarvaspörköltjét minden kelet-magyarországi kormánypárti szavazó, rajongó nyálcsorgatása közepette.
A Megafonos Bohár polgártárs is megemlékezett a jeles eseményről; ő napok, hetek óta vért izzadva és a pénzünket nem kímélve, kidülledő szemekkel (take it easy Dani!) próbál valami dobozos 500 millát beleégetni a publikum retinájába, a jelek szerint sikertelenül, mivel szünet nélkül gyártja e témában a posztokat… Nos, e két jeltelen úriemberen kívül más magasságos tényező nem nagyon nyilvánult meg e témában (ha igen, akkor én szántottam végig bénán a social mediát); a kérdés az, hogy miért? Az első ok lehet talán a földrajzi elhelyezkedés. Mert itt maga a sátáni település, Liverpool a másik főszereplő. A „hanyatló nyugat” egyik koszfészke, a tébolyult nemi dekadencia egyik eklatáns helyszíne, amely mindezen szörnyűségek ellenére (Oh Dominik, csalódtunk benned!!!) romjaiban is vonzó célpont kitűnő futballistánk számára. Liverpool? Miért nem Szpartak Moszkva, Rotor Volgográd, CSZKA Pamir Dushanbe vagy esetleg Dordoi Bishkek? Miért nem a fénylő kelet, a kumisz és a türkmén prémes sapka hazája?
A második ok talán a csapat tulajdonosi háttere, amely történetesen amerikai, és manapság ami amerikai, az csak „presszmenista” lehet, tehát kokakólamámorban fetrengő, majdanista, bájdenista istennyila, mínusz Donald Trump természetesen, ő jó amerikai, punktum! No de menjünk tovább! Látták a Liverpool Facebook-profilját? A profilkép? A szivárványos motívum? A jelmondat? „A mi klubunk mindenkié!” No ez az! Beleillik ez a manapság divatos hazai narratívába? Ugye, hogy nem? Hogyan siklott át ez a Bohár-Nacsa páros ingerküszöbén? Izzasztó számonkérésen lehetnek túl azóta, nem irigylem őket. Magyarázat lehet a feltűnő passzivitásra Dominik pályaíve is, bár a szülőföld (Székesfehérvár) éppen beleillik a családi legendáriumba, az már kevésbé vonzó, hogy a kitűnő középpályás családi segítséggel és kamaszkori „emigrációban” pallérozta tudását a Monarchia nyugati felén, tehát nem lehet címlapon hozni, hogy „Íme, őt mi, itt és itt, és mennyi van még ott, ahol ő tanulta a szakmát!”. Vagy a Liverpool beceneve miatt e feltűnő közöny? A Vörösök (The Reds) félelmet és undort ébresztettek a SkyBoxok népében? Ki tudja ezeknél, még ez utóbbi is elképzelhető, nem tehetünk mást, várjuk a következő Kis Grófós posztot…
