Egy válság kellett, hogy részben elsöpörje az elsősorban magasabb jövedelműek számára kedvező városi csokot és babaváró hitelt. A csütöröki kormányinfón bejelentették: a babaváró hitel felvételét jelentősen korlátozza a kormány a jövőben, csak 30 év alattiak számára lesz elérhető, a csok támogatások pedig a falusi csokra korlátozódnak.
Magyarországon a nők átlagos életkora az első gyermek megszületésekor 29 év. Ezzel jelentősen leszűkül a lehetséges igénylők köre, vagyis lényegesen kevesebbe kerülhet a költségvetésnek a támogatott hitel, amelyet a jegybank egy korábbi elemzése szerint a magasabb jövedelműek tudtak jobban kihasználni.
Ugyanez igaz a családi otthonteremtési kedvezményre (csok), amely jelentős önerőt feltételezett, és/vagy olyan jövedelmet, amelyre a csokhitel és visszatérítendő támogatás mellett még jelentős piaci hitelt is képesek voltak felvenni a párok – így nem csoda, ha a magasabb jövedelműek előnnyel indultak az igénylésnél. Ráadásul a támogatást meglévő ingatlan-vagy egyéb vagyontól függetlenül, jövedelemre tekintet nélkül azonos feltételekkel lehetett igényelni. Most részben ennek is vége szakadhat, ugyanis megszűnik a csok igénybe vételi lehetősége a városokban. Főleg a nagyobb városokra volt eddig igaz, hogy a lakások – főleg az új építésű, csoknak megfelelő méretű ingatlanok megvásárlása jelentős önerőt vagy piaci hitelvfelvételt igényelt. A falusi csok – amelyet megtartanak, és a keretét is megemelik – az alacsonyabb ingatlanárak miatt elérhetőbb lehet az alacsonyabb jövedelműek számára.
A csok szabályait a kormány bejelentése szerint az ingatlanárak emelkedése miatt módosítják. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint a csok jelenleg a kisebb településeken működik, a nagyvárosokban, ahol drágábbak az ingatlanok, már nem: csökkentek az igénylések. Nyilván ebben a hitelkamatok emelkedése játszott szerepet. Elérkezett az igazság pillanata: ilyen kamatok mellett már a magasabb jövedelműek sem engedhetik meg maguknak a gyakran igen nagymértékű hitelfelvételt, amit az alacsonyabb jövedelműek már eddig sem.
Pedig a lakásárak nem 2023-ban emelkedtek meg, és a problémák sem most váltak észrevehetővé: a Magyar Nemzeti Bank például már évek óta lelkes kritikusa a kormány lakáspolitikájának, beleértve a támogatáspolitikát is. Az Eurostat adatai szerint 2010 és 2021 között Magyarországon nőttek a harmadik legnagyobb mértékben a lakásárak Európában, 108 százalékkal, „köszönhetően” részben a csok árfelhajtó hatásának is, és az emelkedést a bérleti díjak is követték. A megyeszékhelyek és a főváros esetében a bejelentés szerint új otthonteremtési formát dolgoz ki a kormány. Remélhetőleg az igazság pillanata után eljön az igazságosság pillanata is, és az új intézkedések valóban vágyott, de saját erőből nem elérhető otthonok megteremtését szolgálják majd.
