Minekutána négyszer már térdre kényszerítettük a koronavírust, és az ötödik hullámot is úgy megüljük majd, ahogyan megülni csak a magyar tud, joggal gondolhatjuk, hogy oltakoztatási-, és egyéb, járvánnyal kapcsolatos intézményrendszerűnknél rutinosabb nincsen is szerte e világon.
Hát akkor nézzünk két, kőkemény kihívást, hogyan is muzsikálnak az említettek.
Kőkemény kihívás 1 – 16 éves tanuló első oltása regisztráció nélkül
Interneten kezd az ember, ha már XXI. század. A koronavírus hivatalos honlapján ott az információ, miszerint csütörtöktől-szombatig tart a hejehuja, dínomdánom csak úgy benézek egy kis vakcináért akciósorozat. Az oltópontokat Excel táblázatba foglalták, azért egy térképes verzió, amely beazonosítja a tartózkodási helyet, és az ahhoz legközelebbi oltópontot, némiképp egyszerűbbé tenné az életet. Sebaj, szeressük az Excelt. Felidézi a régi szép főiskolás éveket.
Jó hír, hogy a kerületünkben is van azonnali vakcinációs egység, rossz hír, hogy a kijelölt rendelőintézet honlapján az olvasható: csak 18 évesnél idősebbeket várnak. Telefon a koronavírus központba. Megnyugtatnak, hogy nincs ilyen, az oltópontok kötelessége, hogy minden 16. életévét betöltöttet beoltsanak, csupán a szülői engedély szükséges. Az van. De azért biztos, ami biztos, telefonáljak oda indulás előtt.
Odatelefonálok. Mondom, hogy jönnénk a gyerkőccel, aki már nem is annyira gyerek, azt felelik, ne jöjjünk. Illetve én mehetek. Merthogy itt csak a felnőtteket vállalják. Magyarázom, hogy most beszéltem a központtal, szerintük ilyen nincs, mire azt válaszolják, hogy de, ilyen van. Menjünk a Heim Pálba, ott biztos megkapja a fiú az oltását. És én a harmadikat? Hát, azt így innen nem tudják megmondani. A bizalmaskodóra váltó női hang annyi megsúg, hogy próbálkozzunk a nagyobb kórházakban, ott sokkal rugalmasabbak. Vagy regisztráljunk.
Azért se, benenm már olyannyira lángol a kurucos dac, hogy Orbán Viktor mind a tíz ujját megnyalná. Pénteken nekiindulunk, és addig megyünk, amíg csak meg nem szúrnak minket valahol. Együtt. Apa-fiú program, ebből most már azért se engedek.
Kőkemény kihívás 2 – covidos tanuló az osztályban
– Képzeld, a (tetszőleges nevet behelyettesíteni) tesztje pozitív lett.
– És azt mit jelent?
– Semmit.
– Mi az, hogy semmit?
– Hát, hogy megyünk tovább ugyanúgy suliba.
Három nappal később:
– Holnap nem megyek suliba.
– Mert?
– Mert ma már csak heten voltunk a negyvenből. Pár srácnak fáj a torka, a többieket meg otthon tartják a szüleik. Azt mondta az ofő, hogy mindenki szabadon dönthet.
– És akkor átálltok digitális oktatásra?
– Nem, azt nem engedik, amíg van, aki személyesen vesz részt az órákon.
– De akkor hogy lesz tanítás?
– Még senki sem tudja, talán küldik a tanárok a feladatokat.
– Talán?
– Ja.
Egyébként fizika óra napok óta nincs, mert a pedagógus is kidőlt, a matematika, és az egyik nyelvtanár küldte el összefoglalóban, hogy mivel foglalkoztak a gimiben a maroknyi megjelenttel. Előre megy, mint állat.
