Látszólag elhárult egy komoly akadály a Fidesz-kormány egyik legfontosabb projektje, a paksi bővítés megvalósulása elől. Az Alkotmánybíróság hat év töprengés után úgy határozott a héten, nem alaptörvény-ellenes, illetve nemzetközi szerződésekbe sem ütközik, ha 30 évre titkosítják a beruházással összefüggő üzleti, műszaki és döntést megalapozó adatokat nemzetbiztonsági érdekre és a szellemi tulajdonhoz való jogok védelmére hivatkozva. Erről egy 2015-ben elfogadott törvény rendelkezett, amely ellen a parlamenti képviselők egynegyede kért utólagos normakontrollt a bírói testülettől. Ugyanakkor az Alkotmánybíróság azt is kimondta, hogy az adatmegtagadás jogszerűségét az adatkezelőnek kell bizonyítania, az alvállalkozók pedig csak akkor titkolózhatnak, ha közfeladatot ellátó szervezetnek minősülnek. Gyanítom, lesznek perek a beruházás körül. Majdnem azt írtam, építkezés, de hát attól még nagyon messze vagyunk. Ha egyáltalán megkezdődik valaha...
Az atomerőmű új blokkjainak megépítéséről hét éve, 2014 elején állapodott meg Orbán Viktor Vlagyimir Putyinnal. Ekkor még arról volt szó, hogy 2023-ban az első új blokk már áramot termel, ma arra sem vehetünk mérget, hogy addigra elkezdik építeni. Ne legyünk igazságtalanok: az atomerőmű-építés időigényesebb az alaptörvény farigcsálásánál vagy egy stadion felhúzásánál, Paks I.-hez is sok idő kellett az előző illiberális korszakban, De ez a fajta késlekedés, szerencsétlenkedés már elgondolkodtató. Kezdetben persze lehetett – milyen ismerős! – az engedélyezést lassító Brüsszelre mutogatni, de lassan fél évtizede ezen is túl vagyunk. Hiába van már külön minisztere a beruházásnak, hol a Roszatom késlekedik, hol a magyar állam. Most arról tudósított a 444.hu, hogy az Országos Atomenergia Hivatal jelentése alapján egész egyszerűen kevés szakember áll rendelkezésre, aki a létesítési engedélyre vonatkozó kérelmet a kapcsolódó több tízezer oldal dokumentációval határidőre elbírálná. Eközben mintha a magyar fél is igyekezne szabadulni az orosz hitel jelentette medveölelésből.
Nem témája e cikknek a beruházás szükségességének vitatása. Csupán azt érdemes rögzíteni, hogy a sokszori kétharmad biztosította túlhatalom és a kényszeres centralizáció egy működési zavarokkal küzdő, gyenge államot szült. Paks II. ellenzői leginkább ebben, nem a saját erejükben vagy a nyilvánosságban bízhatnak. Orbán Viktornak pedig bőven 2030 utánig kell terveznie, ha át akarja adni az új blokkokat. Sok víz lefolyik addig még Paksnál a Dunán.
