Úgy tűnik, mindössze tíz évet élt Hoffmann Rózsa által megálmodott pedagógus életpályamodell.
A Belügyminisztérium által december 16-ára szervezett, a nyilvánosságot kizáró egyeztetésen az derült ki: teljesen más minősítési rendszert és bértáblát vezetnének be. A legfontosabb változás a teljesítménybérezés bevezetése lenne.
Várható volt, hogy a Belügyminisztérium hozzányúl majd a pedagógus bértáblához, hiszen az életpályamodellnek gyakorlatilag már akkor vége lett, amikor 2014-ben a kormány úgy döntött: elszakítja a pedagógusbéreket a minimálbértől. Azóta a tanárok bére egyre jobban elmaradt a diplomás átlagbértől, a kezdő bér esetében pedig már az a kérdés, hogy eléri-e egyáltalán a szakképzett bérminimumot, vagy ki kell egészíteni.
Maruzsa Zoltán közoktatási államtitkár az egyeztetésre meghívott pedagógusok előtt arról beszélt: az országgyűlés már a tavaszi ülésszakban elfogadhatja az új bér-és minősítési rendszert - miközben a januártól végrehajtott tíz százalékos pedagógus-béremelés 22,5 százalékos infláció mellett aligha teremt alkalmas helyzetet arra, hogy újraosszák az amúgy is zsugorodó tortát. Külön pikantériája a helyzetnek, hogy a szakképzett bérminimum mindeközben 14 százalékkal nő, vagyis a pedagógusok ebben az összevetésben sem előre mennek, hanem ismét hátrább.
Változást csak az uniós pénzek megérkezése hozhat, ennek időpontja viszont bizonytalan. Lehet, hogy a minisztériumban arra számítanak: a teljesítménybérezés körül kialakuló konfliktusok – amelyek szükségszerűek, ezt maga Pintér Sándor is kiemelte – lekötik majd a pedagógusok energiáját és figyelmét, és megoszthatják tantestületeket. Változhat azoknak a tanároknak helyzete is, akik a tankerületükkel, vagy akár saját iskolájukkal is szembefordulva álltak bele a sztrájkba, eselteg a polgári engedetlenségbe: eddig nem sokat veszíthettek, a legtöbb tiltakozót ugyanis nem rúgták ki. Teljesítménybérezés esetén azonban, ha az igazgató és a tankerület véleményén anyagi juttatások múlnak, zsarolhatóvá válhatnak a pedagógusok. Aki pedig jobban jár, mint eddig, utána esetleg kevésbé lehet hajlamos tiltakozni – márpedig a magas színvonalú gimnáziumok tanárai vélhetően ilyenek lesznek.
Maruzsa Zoltán az egyeztetésen arra is utalt, hogy a sokat kritizált Nemzeti Alaptanterv nem olyan merev, mint ahogy sokan állítják, attól el lehet térni, ha ezt egy-egy iskola igényei indokolják, és külön ajánlotta ezt a lehetőséget az “elitgimnáziumok” figyelmébe. Az ő leszerelésük bizonyára jól jönne a kormányzatnak a tiltakozó pedagógusokkal vívott állóháborúban. Ezek ugyanis azok az iskolák, ahol a tantestületek hosszú ideje hangosan és eltökélten lépnek fel annak érdekében, hogy a kormány alapjaiban gondolja újra a közoktatási stratégiáját.
Egyelőre kérdéses, hogy a december 16-án belengetett lépések az oktatási stratégia, vagy inkább egy haditerv részei.
