Valóban Sulyok Tamást, az Alkotmánybíróság elnökét jelöli a Fidesz a köztársasági elnöki posztra, ahogy ezt a Magyar Hang már szerdán megírta. A jogász neve korábban nem merült fel a médiában, pedig a sajtóértesülések alapján hosszú lista állt össze a lehetséges elnökjelöltekből. A legtöbb név vezető vagy veterán fideszes politikusé, illetve korábbi politikusoké volt.
Orbán Viktor választása mégsem ezekre a határozott politikai kontúrral rendelkező személyiségekre esett. Ők továbbra is a köztársasági elnöki intézményre irányíthatták volna a figyelmet – főleg, ha esetleg tartanak a szekrényükben néhány csontvázat is – ráadásul jó eséllyel további politikai ambíciókkal bírnak. Novák Katalin kegyelmi botránya után pedig sem a kiemelt figyelem, sem a szekrényből kieső csontvázak, sem egy, az elnöki posztot ugródeszkának használó politikus nem lett volna kedvező forgatókönyv a Fidesz számára.
Ezért egy olyan jogászt szemeltek ki, akinek egyáltalán nincs politikai múltja. Sulyok Tamás sokáig ügyvéd volt – ebben a minőségében volt kapcsolata az ezredfordulón a szegedi Fidesszel – és alkotmányjogász, 2014-ben lett alkotmánybíró. A sajtóban máris “szürke eminenciásként” hivatkoznak rá, utalva arra, hogy kevésbé ismert és vélhetően kevésbé jellegzetes jelölt költözhet a Sándor-palotába – cserébe olyan, akin nehéz fogást találni, és aki alighanem maga sem gyárt majd alapot a támadásokra. Schmitt Pál, de főleg Novák Katalin esete után okkal lehet feltételezni, hogy a Fidesz ezúttal alaposan körüljárta a jelöltet ebből a szempontból. A kormánypárt joggal számíthat arra is, hogy Sulyok Tamás köztársasági elnökként nem zavarja meg a hatalmi gépezet működését azzal, hogy politikai tényezővé válik – ha eddig nem dédelgetett politikai ambíciókat, alig valószínű, hogy éppen most akarna hozzákezdeni.
Jogászi ambíciókkal viszont annál inkább rendelkezhet. Bár az elemzők többsége és az ellenzék is a Fideszhez tökéletesen lojális jelöltet lát benne, nem lehet kizárni, hogy Sulyok Tamás igényt tart majd arra, hogy egynémely, a köztársasági elnök jogkörébe tartozó kérdésről saját véleményt formáljon. Még a Fidesz pártkatonájaként elnökké választott Novák Katalinnal is megesett, hogy – vagy a saját, vagy mások ambíciójától vezérelve – aláírás helyett az Alkotmánybírósághoz küldte Lázár János építési és közlekedési miniszter kastélyprivatizációról szóló törvényjavaslatát. A helyzet odáig fajult, hogy Lázár gyakorlatilag lekommunistázta az államfőt a nyilvánosság előtt.
Novák Katalinnak sok vesztenivalója volt. Köztársasági elnökként politikai jövőjét akarhatta megalapozni, de végül aláásta azt. Sulyok Tamásnak ezzel szemben – a rendelkezésre álló információk alapján – aligha lehet vesztenivalója. Hetvenedik évéhez közeledik, az életpályája készen van. Már 2014-ben alkotmánybíró lett, két évvel később a testület elnöke: ezzel már jó ideje az öt legfőbb közjogi méltóság egyike. Elérte a legmagasabb pozíciót, amit Magyarországon jogász a közszférában elérhet. Elképzelhető, hogy ezzel megelégszik, és próbálja békésen, minél kevesebb perpatvarral megúszni a megtisztelő posztot, és eszében sem lesz konfrontálódni a hatalom birtokosaival. De az is lehetséges, hogy komolyan elgondolkodik azon: magas rangú aláíróként vagy autonóm jogász-elnökként szeretne-e bevonulni a történelembe. Nincs kizárva, hogy végül nem teljesen kiszámítható tényező válik belőle: szürke eminenciás helyett sötét ló.
Iratkozzon fel reggeli hírlevelünkre, melyben az elmúlt 24 óra és az előttünk álló nap legfontosabb híreit gyűjtjük csokorba, ráadásképp elolvashatja napindító közéleti jegyzetünket, a koffeint. Pár perc az egész, és tájékozottan, felvértezve kezdheti napját!
