Múlt héten jelentették be, hogy gazdasági megfontolások miatt idén nem osztják ki a Libri irodalmi díjakat, melyet a Libri Könyvkereskedelmi Kft. alapított 2016-ban. Az elismerés célja volt, hogy minden évben felhívják a figyelmet az olvasás fontosságára és a kortárs magyar irodalom legjobb teljesítményeire. A díjazottak között szerepelt Bereményi Géza, Grecsó Krisztián, Láng Zsolt, Jászberényi Sándor, Szvoren Edina, Tompa Andrea, Rakovszky Zsuzsa, Kepes András, Krusovszky Dénes és Bartis Attila, tavaly Krasznahorkai László Herscht 07769 című regénye nyerte az irodalmi díjat, a közönségdíjas pedig Bödőcs Tibor: Mulat a Manézs című műve lett. Az elismeréssel járó jutalom összege 2 millió forint volt, a díjazott könyvek pedig 30 millió forint médiatámogatást is kaptak.
– Ezzel a kortárs magyar nyelvű irodalom elveszti a legjelentősebb nyilvánosságtereinek egyikét. Mivel legitim szépirodalmi díj alig van, főként olyan, amely egyébiránt anyagi támogatást is jelent a szerzőknek, a hiánya világosan negatív ebben az értelemben is. Ráadásul ténylegesen megépült a díj az évek alatt: az írók, olvasók, hivatásos olvasók, könyvkiadók és az olvasóközönség számára is iránymutató volt, a könyves események egyik legfontosabbika; az irodalmi közéletben eddig a díj, most meg annak a hiánya lesz jelen – fogalmazott megkeresésünkre a szakmai zsűri egyik tagja, Beck Zoltán irodalmár, egyetemi oktató, a 30Y frontembere. Mellette Fullajtár Andrea és Bálint András színészek, Károlyi Csaba irodalomkritikus, az Élet és Irodalom főszerkesztő-helyettese, valamint Szilágyi Zsófia irodalomtörténész, kritikus vett részt a szakmai grémium munkájában.
Beck Zoltán szerint az olvasók számára fontos volt a Libri shortlistje, ugyanis a mértékadó olvasók közössége, véleményvezérek szűrték azt az évenként 100-150 könyvet, amelyet a magyar nyelven írt éves szépirodalmi termésnek lehet nevezni. Elmondása szerint a tízes lista minden évben pozicionálta, helyzetbe hozta az abban szereplő könyveket és szerzőiket: – Általában vált fontossá a magyar könyvkiadás számára ez az elismerés, ami hatással volt a könyvek eladási példányszámaira is. Az pedig, hogy a közönség is szavazhatott – a szakmai zsűri díjával teljesen egyenértékű díjat –, nyilván és jól láthatóan az olvasás, a szerzői kultusz, a kortárs író és a kortárs irodalmi szöveg társadalmi jelenlétét erősítette. Ráadásul sokféle szerző, szöveg, tematika és poétika került fókuszba ebben a szűk évtizedben. Úgy hiszem, az a csapat, akik a díj nyilvánosságán, még inkább a kortárs magyar irodalom évenkénti helyzetbe hozásán dolgoztak nagy és különösen fontos munkát végeztek – hangsúlyozta Beck Zoltán.
Itthon a politikai tényezők miatt az állami díjak megítélése vegyes. Szakmai szempontból sokszor értékesebbnek tűnnek a magánkezdeményezések, de ahogy a Libri-díj esetében is, azt látni, hogy a magánszektor kivonul a kultúrából. Ennek apropóján arról is kérdeztük Beck Zoltánt, hogy szerinte miért nincs hagyománya a mecenatúrának itthon: – A magánszektor társadalmi felelősségvállalására való rákérdezés előtt alapvetően az állam felelősségét volna érdemes firtatni. Egy olyan államét, amelynek működési metódusától nem idegen, hogy magánosítja a közösségi javakat. Így és ekkor viszont már érdemes rákérdezni erre az újburzsoáziára: „döbrögiktől” a progresszív kapitalistákig. Vagy arra, amikor az állami forrásokból kapitalista vállalkozások mintáján működő, kolonializáló szervezetek vásárolnak tulajdonrészeket piaci szereplőkből. Általában nem látom a társadalmi felelősségvállalás jelenlétét, a művészeti, alkotói- és nyilvánosságterek átrendezése, amely évek óta zajlik, pedig érdekalapú: legyen szó irodalomról, színházról vagy popzenéről.
Bár a díjat nem osztják ki, de a Libri Könyvkereskedelmi Kft. közlése szerint továbbra is elkötelezettek a kortárs magyar szerzők és műveik iránt, így a jövőben megújult formákban népszerűsítik a kortárs irodalmat, amellett, hogy más műfajokra, témákra is felhívják a figyelmet.
