Noha a britek híresek pikírt fekete humorukról, saját magukat nem mindig szeretik görbe tükrön keresztül szemlélni. Érthető tehát, hogy a közel négy évtizeddel ezelőtt bemutatott brit sorozat, a Csengetett, Mylord? nem örvend akkora népszerűségnek hazájában, mint Magyarországon. 1992-es hazai bemutatása óta itthon töretlen a sorozat sikere, a Meldrum-ház története épp annyira megunhatatlannak tűnik a magyar nézőknek, mint a zen Szókratésznek is beillő amerikai nyomozó, Columbo esetei. Erről maguk az alkotók is megbizonyosodhattak: 2018-ban a Csengetett, Mylord? harmincéves jubileumán több szereplő is Budapestre látogatott a rajongók meghívására. Szinte értetlenül, de mélyen meghatódva vették tudomásul, hogy több tízezren éltetik a mai napig a sorozatot, idézik szállóigévé vált mondatait, és vannak olyan elvakultak is, akik az egyes karakterekről nevezték el kisállatukat.
Az 1920-as évek Angliájában játszódó, kellően csípős és intelligens humoráról ismert brit sorozat a gumibizniszből meggazdagodott Meldrum-ház lakóinak életén keresztül nyújt bepillantást az arisztokrácia és a cselédség életébe. A társadalmi osztálykülönbségek karikírozásán túl remek képet fest az alagsori hierarchiáról, a kisemberek kisszerűségéről, és talán épp ezért ragaszkodunk hozzá annyira, hisz mi, magyarok pontosan ismerjük és értjük ezt a működést. A naiv és keserédes Ivy, a svindlis és nagyratörő álmokat dédelgető komornyik, Alf Stokes, a gőgös és fess lakáj, James Twelvetrees, a szobalányokat hajkurászó, bolondosan pátoszos Teddy Meldrum, az undok és öntelt Poppy – csak néhány a nagyszerűen felépített karakterek közül. Szinte lehetetlenség kedvencet választani ebből a gárdából, egyformán magukkal ragadóak. (Lám, ennyit az osztálykülönbségekről!) A színészi játékot azonban a magyar szinkron teszi igazán tökéletessé: Hollósi Frigyes, Konrád Antal, Hámori Ildikó, Pásztor Erzsi, Benedek Miklós, Somogyvári Pál, Gyimesi Pálma, Zsurzs Kati, Szirtes Ági, Bakó Márta és Tahi József hangja nélkül ezek a karakterek talán nem is lennének olyan igaziak és emlékezetesek.
A hazai rajongók most igazán elégedettek lehetnek, hisz egyszerre két könyv is napvilágot látott a sorozatról. Boromisza István A Csengetett, Mylord? – Univerzum című interaktív enciklopédiája, amely a 21. Század Kiadó gondozásában jelent meg, legalább annyira sokrétű és megunhatatlan, mint maga a sorozat. A szerző, aki maga is lelkes rajongó, évadról évadra, az egyes epizódokat végigkövetve szócikkekben mutatja be azt a társadalmi és kulturális közeget, amelyben a sorozat játszódik. Szó esik benne a – Mabelhöz hasonlóan – a zsák legalján lévőkről, a „lépcső alatti” szabályokról, ecetes sült krumpliról, a szoknyák rövidüléséről, leányanyákról és szüfrazsettekről, a karbolszappan és a melasz „áldásos” hatásairól, köpködve tisztított ezüstneműről, szengerfonra írt dadaista versekről. Megtudhatjuk, milyenek is azok a borok, amelyeket időről időre előszeretettel dézsmált meg Alf Stokes, hol múlatták az időt Miss Poppy és barátai, vagy hogyan készül Mrs. Lipton legendás meggyes lepénye és uborkás szendvicse. De ha ez nem lenne elég adalék, a szócikkek melletti QR-kódok segítenek, hogy még inkább el lehessen mélyedni a száz évvel ezelőtti világban.
Klasszikusabb perspektívából tekint a sorozatra a Helikon Kiadó által kiadott Az finom lesz! – Minden, ami Csengetett, Mylord? című kötet, ennek előszavát a Meldrum-ház jóképű lakáját, James Twelvetreest alakító Jeffrey Holland írta. Itt rögtön meg is kell jegyezni: a magyar szinkronhoz ragaszkodó rajongók talán nem is tudják, de Holland más szerepben is feltűnt a sorozatban. Az eredeti változatban ő kölcsönözte ugyanis a hangját Lady Lavender szeretett papagájának, Kapitánynak. Itt is helyet kap ugyan egy kisebb történeti kitekintés, szó esik osztálykülönbségekről, a viktoriánus értékek és a hagyományos családmodell kudarcáról, a női egyenjogúságról és a szexuális felszabadulásról, a brit konyhakultúráról, a divat alakulásáról és a technikai fejlődésről, de ebben a kötetben sokkal nagyobb hangsúllyal bír maga a sorozat.
Születésének körülményeiről maguk az alkotók vallanak, megszólalnak a szinkronszínészek, de nemcsak forgatási kulisszatitkokra derül fény, hanem egy tervezett folytatáshoz készült forgatókönyvvázlatot is lehet itt olvasni. James és Ivy közös történetéből ugyan nem készült végül sorozat, de a tervek szerint kötet formájában napvilágot láthat a két egykori szolgáló által közösen működtetett, és tisztes vendégkört magának tudható Palmer stonház sztorija. Hogy a befejezést követően miként alakulhatott volna a Csengetett, Mylord? szereplőinek sorsa, arról több magyar írónak is megvan a saját elképzelése: Cserna-Szabó András a legendás kocsmában, a Vörös Oroszlánban „interjúvolta meg” Mabelt, a mosóasszony Benedek Szabolcs univerzumában is feltűnik: ott épp a Union Jack Gumigyár vezetőjévé lépett elő férjével, míg őlordságáék az Egyesült Népköztársaság elnyomása elől Magyarországra menekülnek.
Boromisza István: A Csengetett, Mylord? univerzum. 21. Század Kiadó, 2024. 6990 Ft Az finom lesz! – Minden, ami Csengetett, Mylord? Helikon Kiadó, 2024. Az angol nyelvű szövegeket fordította: Bartók Imre és Mártonfi Anna. 7499 Ft
Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 2024/18. számában jelent meg május 3-án.
