Az a gondolat, hogy a napfény lehet a koronavírus legjobb ellenszere, már jó ideje kering az interneten. A kérdés azonban nem olyan egyszerű, ahogyan Donald Trump amerikai elnök legutóbbi vírustájékoztatóján ez szóba került. Az Egyesült Államok fő „virológusának” egészen hajmeresztő ötlete támadt, és felvetette, hogy valahogy napfényt kéne juttatni az emberek testébe, mert arról is azt hallotta, hogy megöli a vírust. „Vigyék be a testbe a fényt, amit meg lehet tenni, akár a bőrön keresztül, akár máshogy” – közölte. Utána pedig azt találta mondani, hogy a COVID-19 kezelésére a betegeket fertőtlenítőszerrel kéne beinjekciózni, hogy az kitisztítsa a tüdejüket. Azóta a Lysol és a Dettol márkájú fertőtlenítőszerek gyártója, az RB közleményben kért mindenkit, hogy véletlenül se kísérletezzenek a fertőtlenítő emberi szervezetbe juttatásával.
Trump szerint hamarosan lesz oltóanyag, nyárra jósolják a járvány végét | Magyar Hang
Már folynak a próbaoltások az Egyesült Államok mellett Németországban, az Egyesült Királyságban és Kínában is - Donald Trump a járvánnyal kapcsolatos intézkedéseket összefogó kormányzati munkacsoport szokásos napi sajtókonferenciáján. Az MTI által is idézett amerikai elnök közölte azt is: miközben ismeretei szerint az amerikai laboratóriumokban közel állnak az oltóanyag kidolgozásához, nem ilyen bíztató a helyzet a vírustesztek ügyében.
A napfény hatásával kapcsolatos kutatások azonban valóban érdekesek. William Bryan, a belbiztonsági minisztérium tudományos és technológiai ügyekért felelős államtitkára beszélt arról, hogy a napsütés és a nyári meleg beköszöntével a koronavírus gyorsabban eltűnhet, mert az eddigi vizsgálatok szerint a vírus csupán 90 másodpercig marad életben, ha közvetlen napfény éri. Az Egyesült Államok Belbiztonsági Minisztériumának kísérletéről van szó, amely szerint a napfény a levegőben és a felületeken is jórészt elpusztítja a koronavírust. Mint köztudott, az ultraibolya sugárzás (UV-sugárzás) egyébként is fertőtlenítő hatású, roncsolni képes ugyanis a vírus genetikai anyagát – számol be a South China Morning Post.
Egy Maryland-i biovédelmi elemző központban végezték a kísérleteket: 21 és 24 fokos hőmérséklet és 20 százalékos páratartalom esetén 18 órába telt, míg a vírusok száma a felére esett vissza egy adott, nem porózus felületen. A mindennapi életben ilyen felület lehet a kilincs vagy az acél. Ha a levegő nedvességtartalmát 80 százalékra emelték, a vírusok „felezési ideje” hat órára csökkent, és ha még szimulált napfény is érte őket, akkor két percre rövidült az idő.
A levegőben terjengő vírus ellenálló képességét is vizsgálták: 21 és 24 fok között, 20 százalékos páratartalom mellett csak egy óra volt a felezési idő, ha pedig közvetlen napfény érte, akkor mindössze másfél perc. Erről az esetről beszélhetett az amerikai elnök. Egyszóval a nyári időjárási körülmények nagy valószínűséggel hozzájárulnak a járvány lassulásához. Ez biztatóan hangzik, de az eredményekből még nem lehet messzemenő következtetéseket levonni. – Ráadásul teljesen nem pusztulnak a vírusok, felelőtlenség lenne azt állítani, hogy a nyár megoldja a problémát – figyelmeztet William Bryan.
A nyári meleg hatással lesz a koronavírusra, de nem fogja megfékezni a járványt | Magyar Hang
Jól látható minta rajzolódik ki, minél hűvösebb van, annál nagyobb a kár, de a nyár önmagában még nem elegendő a járvány megfékezéséhez - fogalmazott a spanyol meteorológiai ügynökség (Aemet) szóvivője Fernando Belda az El Pais cikkében. Az ügynökség nemrég befejeződött kutatásában a hőmérséklet és a fertőzés terjedésének összefüggéseit vizsgálták.
Mindenesetre valószínű, hogy a vírusnak jobban megfelel a hideg és száraz idő. Talán ezért terjed kevésbé a kórokozó a déli féltekén, ahol eddig nyár volt, és most kora ősz van. Ausztráliában kevesebb mint 7 ezer igazolt fertőzés van, és mindössze 77-en haltak meg. Meteorológusok a vírus kínai megjelenése óta vitáztak azon, hogy a napfény, a páratartalom vagy a hőmérséklet korlátozhatják-e a terjedést. A nagyon magas páratartalom azért kedvezőtlen a vírusok számára, mert kevésbé tudnak mozogni, szemben a száraz levegővel.
Korábban Szegedi Sándor, a Debreceni Egyetem (DE) meteorológiai tanszékének vezetője is erről beszélt az intézmény internetes portáljának. Mint elmondta, a 0 és 20 Celsius-fok közötti hőmérséklet a legoptimálisabb a vírusok számára. A jelentősen fagypont alatti mínuszok és a rendkívül magas, mintegy 90 százalék feletti páratartalom nagymértékben csökkentik a vírus terjedését, az ultraibolya-sugaraknak pedig baktérium- és vírusölő hatása van.
