Az ukrajnai háború kitörése óta a kormányzati szereplők egyre többször hangsúlyozzák, mennyire fontos Magyarország számára az orosz-magyar együttműködés fenntartása. Eközben Brüsszelben megszavazzák a szankciókat Oroszország ellen. De vajon tényleg annyira jelentős az orosz befolyás a magyar piacon, mint mondják?
A Ferencváros focicsapatának orosz edzője tavaly meglehetősen viharos körülmények között távozott, miután a csapat hazai pályán 3-0-ra vesztett a félamatőr Faröer-szigeteki Klavskik ellen. A meccs végén még az is felhangzott, hogy „Ruszkik haza”, és Csercseszovnak tényleg haza kellett mennie... Mostantól viszont újra itt lesznek az oroszok, a legnépszerűbb magyar focicsapatnak a hírek szerint a Gazprom, az egyik legnagyobb orosz cég lesz a fő szponzora. Ez új szintet jelenhet a magyar-orosz kapcsolatokban, mert ha az 56-os hagyományokat nézzük, akkor az FTC szurkolótábora, a „kemény mag” mindig szovjet/orosz ellenesnek számított, és egy dolog gázt meg olajat venni az oroszoktól, és egy másik dolog milliárdokért a Gazpromnak dobogtatni a „Fradi-szivet”. A Gazprom egyébként tíz évig volt a Bajnokok Ligája egyik nagy támogatója, átszámítva állítólag több mint 15 milliárd forintot fizetett évente az európai labdarúgó szövetségnek. A magyar külügyminisztérium szerint nem probléma a Gazprom megjelenése a hazai focivilágban.
Az előzményekhez tartozik, hogy hiába hirdette meg a kormány 2012-ben a „keleti nyitás” politikáját, amellyel reményeik szerint oroszországi befektetőket is vonzottak volna Magyarországra, és hiába hangsúlyozzák ma is kormányzati szereplők, mennyire fontos a gazdasági együttműködés Oroszországgal. A valóság az, hogy elenyésző számban vannak jelen hazánkban orosz résztulajdonnal rendelkező cégek – írja a G7.hu gazdasági portál és az Átlátszó. A keleti nyitás politikájának meghirdetése után sem vált Magyarország jelentős gazdasági partnerré Oroszország számára a piacon, a szankciók bevezetésével pedig még tovább csökkent ez az arány. Olyannyira, hogy a 2022-ben még harmadik legnagyobb orosz résztulajdonnal rendelkező magyar cég, az Alma Group ma már a nyilvánosan elérhető cégadatok alapján kényszertörlési eljárás alatt áll.
Az ukrajnai háború kitörésével ennek ellenére mégis fontosabb lett Magyarország Oroszországnak. Míg a legtöbb uniós ország szinte teljesen leépítette az orosz importot, addig Magyarország – főként az energiahordozók miatt – megnövelte ezt és lett Oroszország második legfontosabb partnere. Magyarországon kívül csak Bulgáriában és Csehországban nőtt az Oroszországból származó import mértéke.
Oroszország pedig egyedül a magyar energiaszektorban tudott befolyást szerezni – az állam közbenjárásának köszönhetően. 2023-ban a földgázfogyasztás csaknem 85 százaléka származott Oroszországból, míg a kőolajimport esetében ez nagyjából 80 százalékra tehető. Ez a szám azért is ilyen kiugróan magas, mert Magyarország bár betartja a szankciókat, mentességet kért az orosz energiahordozókra kivetett szankciók alól, arra hivatkozva, hogy nem tudná biztosítani az energiaszükségletet, ha függetlenednie kellene az orosz földgáztól. Az olajembargó alóli mentességet aztán a 12. szankciós csomagban egy évvel meghosszabbította az EU.
Másként fújnak a szelek villamosenergia-fronton (is)
A Stratégiai és Nemzetközi Tanulmányok Központja (CSIS) 2016-os elemzésében megjegyzi, hogy míg Orbán Viktor miniszterelnök 2004 előtt ellenzéki politikusként erősen bírálta az energetikai együttműködést Oroszországgal, addig kormányra kerülése után a véleménye jelentősen megváltozott a kérdésben. A legfontosabb változás 2014-ben történt, amikor a Roszatommal aláírták a Paksi Atomerőmű bővítéséről szóló, 12,2 milliárd eurós egyedi beszerzési szerződést, melyet nyilvános tender nélkül kapott meg, és amihez 10 milliárd eurónyi hitelt Oroszország biztosítana. A szerződés értelmében a Roszatom építhetné meg az atomerőmű két új blokkját. Ráadásul az atomerőmű működéséhez szükséges nyersanyagot is Oroszországból szerzi be Magyarország, ami tovább növeli hazánk függését az orosz atomenergiától. A paksi bővítésről szóló szerződést harminc évre titkosították, ahogy a későbbi szerződésmódosítás szövegét sem hozták nyilvánosságra – annak ellenére, hogy erre bírósági ítélet kötelezte a kabinetet.
Nem a paksi bővítés lett volna az egyetlen uniós projekt a Roszatom számára. Finnországba szintén terveztek egy atomerőművet, melyet a paksi beruházás mintájának tartottak. A Hanhikivi atomerőmű megépítéséről szóló szerződést azonban a finn kormány felmondta nem sokkal azután, hogy a Roszatom szakemberei erőszakkal átvették az irányítást a zaporizzsjai atomerőműben.
Ukrajna megtámadásával a magyar bővítési projekten módosítani kellett: a 2014-ben megkötött szerződéseket úgy kellett átdolgozni, hogy azok ne ütközzenek a már elfogadott szankciókkal. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a Roszatom vezérigazgatójával, Alekszej Lihacsovval történt egyeztetés után üdvözölte, hogy gyorsan, egy hónap alatt elfogadta az Európai Unió a szerződésmódosításokat. Ezek között szerepel például az a lehetőség, hogy Magyarország a korábban elfogadott ütemezéshez képest kevesebb hitelt hívjon le. A varsói Keleti Tanulmányok Intézete (OSW) egyik elemzése szerint ugyanakkor továbbra is bizonytalan, Magyarország képes-e a felmerülő gazdasági nehézségek és szankciók ellenére befejezni a bővítést. Így merült fel annak a lehetősége, hogy nagyobb szerepet kapjon a Framatome német-francia konzorcium francia tagja. A paksi bővítésben a francia fél szerepe azóta nő folyamatosan, hogy a franciaországi EDF cég átvette az amerikai General Electric cégnek azt a részét, amely az atomerőmű turbináit szállítja majd.
Magyarország mellett Franciaország az egyetlen, amely ellenzi az orosz nukleáris ipar szankcionálását uniós szinten. Ezért a magyar fél abban bízik, hogy a beruházásban egyre növekvő francia szerepvállalással tovább szilárdul Franciaország álláspontja az orosz atomenergiát sújtó szankciók elutasításában. Ugyanakkor egy tavaly kiszivárgott nem hivatalos dokumentum („non-paper”) szerint több EU-tagállam, például a balti államok, Lengyelország és Németország is sürgeti az orosz nukleáris ipar szankcionálását. A dokumentum azonban nem feledkezik meg a paksi bővítésről: ha a szankciós csomagok valamelyikébe bekerül az orosz atomipar, különösen a Roszatom korlátozása, Magyarország számára 9 évnyi haladékot adnának, hogy elkészülhessen a Paks II. beruházás – írta meg az Euractiv a birtokába került dokumentum alapján.
Mol: Ellátási gondoktól a minél gyorsabb átállásig
Alig egy hónappal az ukrajnai háború kitörése után a Mol kiadott egy sajtóközleményt, melyben arról írtak, hogy a százhalombattai és pozsonyi olajfinomító üzemeiket az orosz kevert olaj fogadására és feldolgozására állították be, más forrásból származó kőolajat csupán 35 százalékos arányban képes feldolgozni mindkét üzem. Az átállás pedig időigényes és nagy anyagi befektetést, 500-700 millió dolláros fejlesztést igényel, amire 2024 végéig adott haladékot az Európai Bizottság. Az Európai Bizottság engedett a magyar nyomásnak és 2023-ban csak a tengeren szállított orosz nyersolaj behozatalát szankcionálták.
A pozsonyi finomító ugyanakkor a belföldi igények háromszorosát is kielégíti, ezért a finomított olajat a szankciók bevezetéséig a szomszédos országoknak adták el. Az uniós szankciók életbe lépésével az orosz nyersolajból készült termékek már csak belföldön értékesíthetők. Az EU ugyanakkor 2023 végéig kivételt tett: Csehországba eladhatták a pozsonyi finomító orosz olajból származó többlettermékét, tekintettel arra, hogy az üzem mindössze 5 százaléknyi tengeri kőolajat tudott feldolgozni. Szijjártó Péter külügyminiszter még 2023 nyarán, a szlovák kormány pedig 2023 novemberében kért újabb egy év haladékot a finomító megfelelő átalakításához.
Hernádi Zsolt, a Mol elnöke a Reutersnek tavaly áprilisban adott interjújában azt mondta, 2025-ig szeretnék elérni, hogy szabadon dönthessenek arról, melyik finomítóba milyen – orosz forrásból vagy nem orosz forrásból származó – kőolajat dolgozzanak fel.
Nem tudott kivonulni, háborús szponzor lett
A háború áldozatává vált gazdasági szempontból az OTP Bank, amely 2022. február 24-e után is folytatta tevékenységét Oroszországban. A bank közleménye szerint többször próbálták eladni orosz leányvállalatukat, de Vlagyimir Putyin orosz elnök egy elnöki rendeletben megtiltotta a külföldi érdekeltségű bankok tulajdonoscseréjét, ezért nem tudják végrehajtani a kivonulást az országból. Az OTP meg kíván felelni az uniós szankcióknak, azaz nem fektet orosz állampapírba és nem finanszírozza az ottani leánybankját.
Ezután az ukrán Nemzeti Korrupciómegelőzési Ügynökség 2023. május 4-én az OTP Bankot az Ukrajna elleni háború szponzorának minősítette. A döntést azzal indokolták, hogy az OTP kedvezményes hitelt biztosít az orosz hadsereg tagjainak és lehetőséget ad hitelmoratórium igénybevételére is. A szervezet arra is kitért indoklásában, hogy a pénzintézet betartja azt a törvényt, amellyel az oroszok finanszírozhatják a Donyecki és Luhanszki Népköztársaságot.
Az OTP végül lekerült háborús szponzorok listájáról, miután a kormány többször fenyegetett vétóval az Ukrajnának szánt uniós támogatások esetében. Tavaly októberben az ukrán korrupcióellenes ügynökség le is vette a háborús szponzorok listájáról az OTP-t, ahova e sorok írásáig nem került vissza.
Arra már a Szabad Európa friss cikke hívta fel a figyelmet, hogy az Egyesült Államok – az osztrák Raiffeisen Bankot figyelmeztette erre – akár a teljes amerikai pénzügyi rendszerből kitilthatja azokat az európai bankokat, melyek az orosz hadiipart pénzelik.
Ugyanígy szankciókat vezetett be az Egyesült Államok a budapesti központú Nemzetközi Beruházási Bankkal (International Investment Bank, IIB) és annak vezetőivel, valamint magyar alelnökével szemben. Az orosz kémbankként is emlegetett intézmény 2019-ben hozta létre székhelyét Budapesten. Az intézményből Magyarország egyszer már kilépett 2000-ben, mert a bank működése nem volt elég átlátható és hatékony. Magyarország az 1971-ben alapított bankba 2014-ben tért vissza, miután egy kubai szavazás után módosították az alapító okiratot. Magyarországgal együtt visszatért Csehország és Szlovákia, de részesedése volt Bulgáriának és Romániának, valamint kisebb részben Vietnamnak és Kubának.
A pénzintézet 2019-es visszaköltözésével a magyar kormány minden lehetséges kedvezményt megadott: mentesült a pénzügyi felügyeleti szervek és más hatóságok vizsgálatai alól, a dolgozók diplomáciai mentességet kaptak, vendégeik pedig korlátozás nélkül jöhettek az országba.
Majd Ukrajna lerohanása után Románia, Szlovákia, Csehország és Bulgária jelezte, hogy kilépnének a budapesti székhelyű pénzintézetből. Budapest egészen addig kitartott a Nemzetközi Beruházási Bank mellett, míg az Egyesült Államok budapesti nagykövete, David Pressman 2023. április 12-én be nem jelentette, hogy felvették a bankot és vezetőit az Egyesült Államok szankciós listájára. A nagykövet akkor azt mondta, az NBB veszélyezteti Magyarország és szövetségeseinek biztonságát és szuverenitását.
Nem sokkal az amerikai nagykövet bejelentése után a magyar kormány is közölte: Európában utolsóként kilépnek a Nemzetközi Beruházási Bankból. Az NBB röviddel ezután közleményt adott ki, melyben azt írták, Magyarország kilépésével nincs további alapja az együttműködés folytatására és megkezdte a kivonulást Magyarországról vissza Oroszországba.
A fenti esetek is azt mutatják, hogy Magyarországon főként az energiaszektorban figyelhető meg az orosz befolyás, ahol az államnak közvetlen ráhatása van a folyamatok alakulására. Ugyanakkor fontos látni, hogy a kormány túlzott ragaszkodása az orosz energiához elszigeteli Magyarországot az Európai Unión és a NATO-n belül.
*
Megdöbbenéssel fogadta a nemzetközi közvélemény, amikor 2023 szeptemberében kiderült, Kaja Kallas észt miniszterelnök férjének tulajdonrésze van egy olyan cégben, ami az Európai Uniós szankciók ellenére továbbra is aktív Oroszországban. Az észt ellenzéki képviselők ezután a miniszterelnök lemondását követelték, majd több vizsgálat indult, amikben azt vizsgálták, vajon volt-e más olyan cég is, amely megszegte a szankciókat és továbbra is aktívan üzletel Oroszországban. Egy nemzetközi, észt-lett-holland rendőrségi akció révén több száz, balti államokban működő cégről bizonyosodott be: a szankciók ellenére nem vonultak ki Oroszországból. Jogosan merülhet fel tehát a kérdés, vannak-e hasonló cégek, intézmények abban az országban, amelynek vezetői rendszeresen fenyegetődznek vétóval az Oroszország elleni szankciós csomagok elfogadását megelőzően vagy éppen lobbiznak azért, hogy az ukrajnai háborút nyíltan támogató Kirill pátriárkát levegyék a szankciós listáról.
E cikk az Európai Unió finanszírozásával készült. Az itt szereplő vélemények és állítások a szerző álláspontját tükrözik, és nem feltétlenül egyeznek meg az Európai Unió vagy az Európai Oktatási és Kulturális Végrehajtó Ügynökség (EACEA) hivatalos álláspontjával. Sem az Európai Unió, sem az EACEA nem vonható felelősségre miattuk. (A finanszírozásból a Magyar Hang nem részesül, a cikket a Magyar Újságírók Országos Szövetségével való partnerség keretében közöljük – a szerk.)
