Semmilyen módon sem avatkozik be az amerikai kormány abba a vitába, amely Magyarország és az Európai Bizottság között alakult ki az Oroszországgal szembeni olajembargót is tartalmazó hatodik uniós szankciós csomagról – jelentette ki Joe Biden amerikai elnök energiabiztonsági főtanácsadója a 444.hu kérdésére. Amos Hochstein bolgár, lengyel, szerb és magyar energetikai szakértőknek illetve újságíróknak tartott előadást szerdán.
Ugyanakkor Hochstein elismerte, hogy néhány EU-s tagállamnak sokkal nehezebb lemondania az orosz olajról, mint az Oroszországtól távolabbi országoknak, és hogy szükség lehet átmeneti időre a leváláshoz.
Emlékeztetett azonban arra, hogy az amerikai kormány már évek óta szorgalmazta a közép-európai térség országainál, hogy szakadjanak le az orosz energiahordozókról, mert a kiszolgáltatottság nemzetbiztonsági kockázatot jelent. Mint a portál megjegyzi, Hochstein 2014-ben erősen lobbizott azért, hogy a Mol ne adja el az oroszoknak a horvát INA energetikai cégben lévő részesedését.
A főtanácsadó úgy vélte, hogy bár a hidegháború végére már eleve kialakult a régió függősége, ezt tovább fokozta az Északi Áramlat és a Török Áramlat megépítése, ami óriási hiba volt. Hozzátette azt is, hogy az új orosz érdekeltségű vezetékek megépítéséből az oroszok politikai hasznot akartak húzni és megosztani az Európai Uniót és a NATO-t.
A tanácsadó szerint ezek az új vezetékek fojtogatják az európai országokat. – Mintha csizmával lépnének az oroszok a torkukra – fogalmazott. Emellett az olcsónak beállított orosz gáz vásárlását ahhoz hasonlította, mint amikor valaki a maffiától kér kölcsön – hiába jön jól először a pénz, hosszú távon elviselhetetlenül nagy árat kell fizetni érte.
Szerinte nem lehet számítani Oroszországra, ezt bizonyítja, hogy Lengyelországot és Bulgáriát máris elzárták a gáztól. A lengyel kormány azonban évek óta készült a leválásra, ezért LNG-terminált és új vezetékeket épített, így most is el tudják látni magukat. Bulgária esetében az lehet a megoldás, hogy egy görög LNG-terminálon keresztül ellátják őket gázzal.
Hochstein ugyanakkor hangsúlyozta, hogy nem akar amerikai energiát eladni, a kormányának az is jó, „ha Katarból, Ausztráliából vagy akárhonnan” pótolják az európaiak az orosz gázt.
Szerinte a legfontosabb, hogy az európaiak most minél több gázt vegyenek és tároljanak be a következő télre.
Mint ismert, a hatodik uniós szankciós csomag keretében olajembargót is tervez Brüsszel, ennek kapcsán pedig Magyarországnak (illetve Szlovákiának és Csehországnak) plusz időt ajánlanak az átálláshoz. Az Orbán-kormány azt állította, hogy gazdasági atombombával fenyegetett volna, ha a bizottság eredeti ajánlatát kellene elfogadni, ami 2023 végéig jelentene felmentést az orosz olajembargó alól, és nincs plusz pénzügyi kompenzáció.
Ezután Brüsszelben felmerült, hogy 2024 végéig adnának a felmentést Magyarország számára, de ezt is elutasította a kormány, és így jött be a képbe, hogy az éppen kidolgozás alatt álló REPowerEU keretében Brüsszel plusz pénzt ajánlhat fel az átfogó magyarországi energetikai beruházásokra – írja a Portfólió.
