Bosszú Djokovic miatt vagy választás előtti tűzoltás?

Bosszú Djokovic miatt vagy választás előtti tűzoltás?

Lítiumbánya megnyitása ellen tüntetnek környezetvédők egy belgrádi kormányépület előtt 2021. december 18-án. A tüntetők hetek óta útblokádokkal tiltakoznak az ellen, hogy a Rio Tinto brit–ausztrál bányaóriás megnyissa lítiumbányáját az ország nyugati részén fekvő Loznica közelében. A Rio Tinto 2006-ban fedezte fel a lítiumkészletet Loznica közelében és már megvette a bányalétesítéshez szükséges területet. (MTI/EPA/Andrej Cukic)

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

Örömmámorban úsznak a szerb környezetvédők és ellenzékiek, miután a szerb kormány ma visszavonta a Rio Tinto ausztrál bányászati óriásvállalat engedélyeit Szerbia lítiumkincsének kibányászására. Ana Brnabic kormánya ugyanis az elmúlt hónapokban körömszakadtáig védte azt a projektet, amely környezetvédők szerint súlyosan károsítaná a termőföldeket és a vízkészletet. Most viszont a környezetvédőknek mégis el sikerült érniük, hogy a szerb kormány nemet mondjon a projektre. Ám hogy a katasztrofális következményekkel járó beruházást meg tudták állítani, a csillagok szerencsés együttállására is óriási szükség volt.

Mint lapunk többször is beszámolt róla, az elmúlt hónapokban tömeges demonstrációkat tartottak Szerbiában, tiltakozva a Rio Tinto tervezett beruházása ellen. Jó ideig ugyanis úgy látszott, hogy az ausztrál óriáscég a koncessziós jogaival élve megkezdheti majd a lítium kitermelését Szerbiában (a lítium az akkumulátorgyártás alapanyaga).

Hogy mennyire eltökéltek voltak a környezetvédő aktivisták, jól mutatja a tiltakozók folyamatos útblokádja, amellyel időről időre megbénították a közlekedést. Ráadásul a tiltakozók dühét egy percre se csillapították a kormánytagok ígéretei és magyarázkodásai, így ezekre a napokra már azt tervezték, hogy határátkelőket fognak blokád alá vonni. Azonban a Szerb Haladó Párt (SNS) számára a legkellemetlenebb mégis csak az volt, hogy ez az ügy egyesítette a széttöredezett ellenzéket. A környezetvédők mögé most felsorakoztak nem csak azok a pártok, amelyek másfél évvel ezelőtt bojkottálták a választásokat (és így kiestek a parlamentből), hanem még azok is, akiket sokan az ellenzék soraiból fizetett álellenzékieknek tartanak. Jó példa erre a Szerb Radikális Párt, amely ugyan súlytalan politikai tényező, de beígérte, hogy ha kormányra kerülnek, visszavonják a Rio Tinto minden engedélyét.

Ám hogy a szerb kormány helyzete még ennél is kínosabb legyen, az Európai Parlament decemberben elmarasztalta az országot az emberjogi sérelmek miatt, melyek között a tiltakozók elleni kemény fellépést is külön említették. Mint akkori cikkünkben megírtuk, a szerb ellenzék elégedetten fogadta a döntést, mely szerintük egyértelműen igazolta mindenki felé, hogy jogos a kritikájuk a szerbiai viszonyok miatt.

Habár a kormány most a környezetvédők aggályaira hivatkozott, mikor lefújta a projektet, az ellenzékiek arra gyanakszanak, hogy itt sokkal inkább belpolitikai megfontolásokról van szó, hiszen az egyesülő ellenzéki hangok megrémítették a kormányt.

Így a Szövetség 90/Szerbia Zöldjei részéről Goran Cabradi a Danasnak elmondta: a szerb kormány döntésének valódi célja a tűzoltás, vagyis hogy megnyugtassa az elégedetlenkedő szavazókat a választások előtt. A politikus szerint még ha a parlament módosítaná is a törvényt (a kormány pénteki határozatát a parlamentnek is jóvá kell hagynia), az sem jelentené azt, hogy nem áll elő hasonló helyzet, mint korábban. Cabradi mindenesetre bízik a szerbiai lakosok „ökológiai ébredésében”. Ennél is keményebben fogalmazott a Demokrata Párt politikusa, Srdjan Milivojevic, aki szerint Ana Brnabicnak már senki nem tud hinni, még abban sem, hogy a Rio Tinto most távozni fog az országból. Szerinte a mélységesen káros és láthatóan korrupt projektnek csakis a „maffiózó és korrupt” rezsim bukása tudna véget vetni.

Ám akadnak olyan vélemények is, amelyek Novak Djokovic ausztráliai kiutasításával hozzák összefüggésbe a szerb kormány döntését. Ismert: a világelső teniszező kiutasítására azért került sor, mert az ausztrál bíróság úgy látta, hogy a 34 éves oltatlan szerb sportoló járványügyi kockázatot jelentene az országban. Az ausztrál bíróság döntését sokan egyenesen nemzeti sérelemnek tekintették Szerbiában, ők minden bizonnyal elégedetten dörzsölik most a tenyerüket, hogy a szerb kormány visszavágott az ausztrál óriáscégnek.

Persze valójában egyáltalán nem biztos, hogy bárkinek is oka lehet most elégedettnek lenni. Túl azon, hogy más külföldi cégek is érdekeltek a szerbiai lítium kitermelésében, mostanra egyre több jel utal arra, hogy egyes nyugat-európai ország politikusai is úgy látják, a szerb termőföldek és vizek tönkretétele nem is olyan nagy ár a lítiumért, ami az elektromos autók gyártása miatt most nagyon fontossá vált.

Hasonlóan csalódás lehet a vége az ellenzék örömének is, hiszen az áprilisi választások előtt meglehetősen rosszul áll a szénájuk, az SNS győzelme pedig előre borítékolható. Nem lehet elégedett a szerb kormány sem, amelynek a mostani döntését sokan úgy értékelik, hogy a haladók megfutamodtak az ellenzéki nyomás miatt. Ők úgy gondolják, hogy csakis az erő nyelvén ért a kormány, így a demonstrációk a jövőben is hasznos eszközök lehetnek. A szerb ellenzék azonban még így is elégedett lehet, hiszen az elmúlt években ez volt az első győzelmük, amit kiharcoltak maguknak.

Fizessen elő a Magyar Hangra!

Friss lapszámunk

Támogasson minket!

Keresés

Árnyék podcast – Apokalipszis, Eurovízió, cancel culture