Két héttel a parlamenti választás után tartományi választást tartottak vasárnap Ausztria legnyugatibb tartományában, Vorarlbergben. A politikai földrengés elmaradt: az Osztrák Néppárt (ÖVP) végül 38,3 százalékos eredményével magabiztosan győzött a hagyományosan az egyik bázisának számító tartományban, ám 1945 óta ez a párt legrosszabb eredménye. Ez különösen az eddigi ÖVP-Zöldek (Grünen) tartományi kormány szempontjából lesújtó: a 12,5 százalékot elért Zöldek még a Néppártnál is nagyobb veszteséget kénytelenek elkönyvelni (mínusz 5, illetve mínusz 6 százalék).
Az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) jelentős erősödéssel futott be a második helyen, de eredménye 10 százalékkal maradt el a Néppárttól: 28 százalékon végzett. Ez az FPÖ valaha volt legjobb szereplését jelenti a vorarlbergi tartományi választáson. A szociáldemokraták (SPÖ) 9,1 százalékot, míg a liberális NEOS 8,9 százalékot ért el – derül ki az ORF osztrák köztelevízió által közölt adatokból. Hogy melyik párt lesz a Néppárt tartományi koalíciós partnere, még nem világos.
A vasárnapi vorarlbergi választásnak a két héttel ezelőtt tartott parlamenti választás miatt különös jelentősége volt: a Néppárt ugyanis akkor a tartományban mindössze két százalékkal kapott több szavazatot, mint a Szabadságpárt. Emiatt számítottak sokan szorosabb eredményre. Az első elemzések alapján a vasárnapi 10 százalékos különbség főként Marcus Wallner (ÖVP) tartományi főnök személyének köszönhető – a regnáló tartományi vezetők befolyása és tekintélye jelentős –, és annak tudható be, hogy a balközép szavazók is átszavazhattak az ÖVP-re az FPÖ gyengítése érdekében. A Néppártban a politikai közép győzelmeként értékelték az eredményt. Az FPÖ-nél sem boldogtalanok, de ennél jóval szorosabb eredményben bíztak, ezért visszafogottak voltak a mosolyok a tartományi eredményvárón. A választási részvétel egyébként elérte a 65 százalékot.
A tartományi eredmény azt is jelenti, hogy a Néppárt magabiztosan fordulhat országos szinten is a koalíciós egyeztetésekre. Noha a parlamenti választást a populistának és szélsőjobboldalinak tartott FPÖ nyerte, egyik rivális párt sem akar a Herbert Kickl által vezetett Szabadságpárttal koalícióra lépni. Alexander Van der Bellen köztársasági elnök sem adott kormányalakítási megbízást Kicklnek eddig – noha a szokás ezt diktálná. Van der Bellen a patthelyzet feloldására egymás közötti tárgyalásra intette az FPÖ-t, az ÖVP-t és az SPÖ-t. Kickl hamar jelezte, hogy ezeket a megbeszéléseket koordinálni kívánja, ennek megfelelően levélben kezdeményezett egyeztetéseket a másik két párt listavezetőjével, így Karl Nehammer (ÖVP) kancellárral is. Egyelőre csak az tűnik egyelőre biztosnak: a Néppártnak lesz szerepe a kormányban.
