A rendőrség bűncselekmény gyanújának hiányában elutasította Vadai Ágnes DK-s országgyűlési képviselő feljelentést, amelyet a Mathias Corvinus Collegium (MCC) költéseivel kapcsolatban tett.
Emlékeztetőül: a Direkt36 szeptemberben írt arról, hogy a kormányközeli MCC a magyar felsőoktatási viszonyokhoz képest kiugró fizetést ad egyes oktatóinak, miközben a teljesítményük finoman szólva is hullámzó. Egyikük Koltay András, a Nemzeti Média-és Hírközlési Hatóság és a Médiatanács elnöke, aki egyben az MCC Szólásszabadság Műhely nevű szervezetének is a vezetője. A 2023-as bérezési adatokkal kapcsolatos dokumentumok szerint a műhely éves bérköltsége – adókkal és járulékokkal együtt – 12 millió forint volt, miközben Koltay volt a szervezet egyetlen munkatársa.
A cikk megjelenése után Vadai Ágnes „Valóban olyan kifizetések vannak az MCC-nél, amik mögött nincsen teljesítés?” címmel írásbeli választ igénylő kérdést nyújtott be az országgyűlés elnökének, amelynek címzettje Polt Péter legfőbb ügyész volt. Polt a feltett kérdést ezúttal is feljelentésként értékelte, és azt továbbította a Nemzeti Nyomozó Iroda felé.
A Korrupció és Gazdasági Bűnözés Elleni Osztály megvizsgálta az esetet, és arra jutottak, hogy nem lehet megállapítani, hogy hűtlen kezelés történt-e. Az elutasító határozat indoklásában azt írták: „A feljelentés és a hivatkozott cikk is tartalmazza, hogy Koltay András félállásban az MCC Szólásszabadság Műhely nevű szervezeti egység vezetője, amely beosztásban 2023-ban valószínűsíthetően bruttó 12 millió Ft jövedelemre tett szert. Arra vonatkozóan, hogy Koltay András ebben a beosztásában ténylegesen milyen feladatokat látott el, a feljelentés és az alapját képező cikk sem tartalmaz olyan objektív adatokat, amely alapján azt lehetne megállapítani, hogy a munkabér jogcímén történt kifizetésekre szabálytalanul került sor, illetve bárkinek a kötelességszegő magatartása következtében az alapítványnál vagyoni hátrány keletkezett. Az, hogy a nevesített beosztás betöltéséért mekkora jövedelem került megállapításra és kifizetésre, a munkaadó és a munkavállaló közötti egyeztetés eredménye. Megállapítható, hogy a feljelentés és a megismert internetes dokumentumok minden olyan bűncselekményre utaló ténybeli feltételt nélkülöznek, amely a bűncselekmény megállapíthatóságának kellő alapot szolgáltatna és abból olyan valószínűségi következtetés lenne levonható, hogy bűncselekmény történt és az a nyomozás elrendelését indokolná.”
