Manapság nagyon nehéz pontosan meghatározni az Oroszországban élő észak-koreai munkavállalók számát. A helyzetet bonyolítja, hogy az ENSZ BT 2397-es határozatának elfogadását követően 2019-re sok munkavállaló visszatért Oroszországból Észak-Koreába. Moszkva arról számolt be az ENSZ-nek, hogy 2019 végére a legtöbb észak-koreai munkavállalót hazatelepítette, így már csak körülbelül ezer maradt náluk.
Oroszország közlésének pontosságával kapcsolatban azonban kétségek merülnek fel. Az amerikai külügyminisztérium 2023-as emberkereskedelemről szóló jelentéséből kiderül, hogy az orosz kormány 2022-ben, megkerülve az ENSZ BT-nek az észak-koreaiak külföldi munkavállalását tiltó határozatát, 4723 vízumot adott ki vagy újított meg. Ezeknek a munkásoknak a többsége az építőiparban és a fakitermelésben dolgozik a Távol-Keleten, további ezreket pedig Moszkvában és Szentpéterváron foglalkoztatnak az építőiparban.
A két ország közötti egyre szorosabb köteléknek köszönhetően becslések szerint az Oroszországban dolgozó észak-koreai munkavállalók száma körülbelül harminc-ötven ezerre tehető. Ezt a becslést alátámasztja az orosz vállalatok számára 2015-ben kiosztott észak-koreai munkaerő-kvóta. Az orosz Munkaügyi és Szociális Védelmi Minisztérium nyilvánosságra hozta, hogy a helyi vállalatoknak 2015-ben kiosztott észak-koreai munkaerő-kvóta 47 279 fő volt. Az orosz Szövetségi Bevándorlási Hivatal által 2015. július 16-án közzétett, a külföldi lakosokra vonatkozó statisztikák szerint az országban 34 020 észak-koreai lakos volt, akik közül 33 682-en elmúltak 18 évesek, és így jogosultak voltak a munkavállalásra. Egy, a Koreai Nemzeti Egyesítési Intézet (KINU) által megkérdezett észak-koreai disszidens tanúsította, hogy országából több mint 30 000 munkást küldtek Oroszországba.
Az észak-koreai munkavállalók oroszországi foglalkoztatása sérti az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt szankciókat. Az ENSZ BT 2397-es határozata előírja a tagállamok számára, hogy 24 hónapon belül minden észak-koreai munkavállalót, akinek jövedelme van, hazatelepítsenek, és 27 hónapon belül jelentést tegyenek a szankcióbizottságnak. A határozat emellett 12 hónap elteltével időközi jelentést írt elő annak indoklására, ha a hazatelepítés mértéke nem érte el a vendégmunkások felét. E rendelkezések ellenére a jelentések szerint Oroszország és Észak-Korea megtalálta a szankciók kijátszásának vagy megkerülésének módját, elkerülve az észak-koreai munkavállalók hazatelepítésének kötelezettségét, és folytatva az új munkaerő-felvételt. Ennek egyik oka a súlyos munkaerőhiány az olyan orosz településeken, mint a Primorszki terület, ahonnan a fiatalok a nagyvárosokba, például Moszkvába vándorolnak, és az ukrajnai háború miatt is nagy az emberhiány több régióban.
Észak-Koreának kell a deviza, Oroszországnak pedig a munkaerő
Oroszország az észak-koreai munkaerőt használja fel, hogy megoldja az alacsony bérű munkaerőhiányt az olyan régiókban, mint Primorszki Krím. Marat Khusnullin, az orosz miniszterelnök-helyettes 2022 szeptemberében az orosz médiának (RBC TV) adott interjúban elárulta, hogy akár 50 000 észak-koreai munkást is be kívánnak vetni, hogy enyhítsék a munkaerőhiányt az orosz építőipari piacon. Khusnullin említést tett a folyamatban lévő tárgyalásokokról, és arról beszélt, hogy 20 000-25 000 észak-koreai munkás bevonása a reális lehetőség. Az észak-koreai munkavállalók beáramlása azt követően nőtt meg, hogy augusztusban az észak-koreai Air Koryo légitársaság újraindította rendszeres járatait az oroszországi Vlagyivosztokba.
Oroszország gyakran ad ki diákvízumokat észak-koreai munkavállalóknak, és turisztikai vagy technikai vízum ürügyén engedélyezi számukra a tartózkodást. 2023 októberében észak-koreai munkavállalókat célzó álláshirdetések jelentek meg az orosz kormányzati toborzó honlapokon. Az észak-koreai Bugan építőipari vállalat például az orosz munkaügyi minisztérium által működtetett foglalkoztatási portálon hirdetéseket tett közzé, amelyekben észak-koreai nyelven folyékonyan beszélő munkásokat és fordítókat keresett különböző helyszíneken, többek között Nyizsnyij Novgorodban zajló építési projektekhez. A munkaerő-felvételi felhívás szerint különböző, az észak-koreai nyelvet jól beszélő szakmunkásokra van szükség.
Az oroszországi észak-koreai munkavállalók kérdését vélhetően a Kim Dzsongun és Vlagyimir Putyin közötti, az oroszországi Vosztocsnij kozmodromban 2023. szeptember 12-én tartott csúcstalálkozón vitatták meg. A Kreml szóvivője, Dmitrij Peszkov a tavaly szeptemberi csúcstalálkozó előtt és után is kijelentette: Oroszország nyitott arra, hogy szükség esetén az ENSZ-szankciókról tárgyaljon Észak-Koreával. Hangsúlyozta, hogy bár Oroszország fenntartja álláspontját az ENSZ Biztonsági Tanácsában, ez nem akadályozhatja az orosz-észak-koreai kapcsolatok további fejlődését.
Az ENSZ-szankciók ellenére az észak-koreai munkavállalók Oroszországba történő kiküldése várhatóan továbbra is folyamatosan növekedni fog. Észak-Koreának szüksége van arra, hogy munkavállalók külföldre küldésével tegyen szert devizabevételre, miközben Oroszországnak észak-koreai munkavállalókat kell fogadnia, hogy az ukrajnai háború okozta munkaerőhiányt és a hátrányos helyzetű vidékeken megüresedett állásokat pótolja.
16 órás műszakok, kényszermunka
A külföldre küldött észak-koreai munkavállalóknak számos emberi jogi jogsértéssel kell szembenézniük, beleértve a tisztességes fizetéshez, a biztonságos munkakörülményekhez és a kényszermunkával szembeni védelemhez való jogot. Először is, megtagadják tőlük a méltányos díjazást, mivel évente csak körülbelül 2000-3000 dollárt keresnek, ami jelentősen alacsonyabb mind a helyi, mind a más országokból érkező munkavállalókénál. Az elsődleges oka annak, hogy az észak-koreai munkavállalók nem kapnak méltányos kompenzációt, a túlzott állami levonásokban, a középvezetők sikkasztásában és a munkáltatók illegális gyakorlataiban, például a bér visszatartásában rejlik. 2016-ban egy Oroszországban építőiparban dolgozó észak-koreai munkás azt vallotta, hogy évente 7000 dollárt kellett fizetniük az államnak otthon, ami miatt nem tudtak évi 2000 dollárnál többet maguknak megtartani.
Megfosztják őket attól a joguktól, hogy biztonságos körülmények között dolgozzanak. Oroszországban olyan megerőltető és veszélyes feladatokat végeznek, mint a fakitermelés és az építkezés. Bár alapvető biztonsági képzést és felszerelést, például sisakot kapnak, ez gyakran nem elegendő ahhoz, hogy megvédje őket a különböző balesetektől. Az észak-koreai munkavállalók számára kihívást jelent, hogy megfelelő orvosi ellátásban részesüljenek ha megsérülnek vagy megbetegszenek. A rossz és veszélyes munkakörnyezet miatt gyakoriak a balesetek. Még súlyos, akár fogyatékossággal járó baleset esetén sem kapnak megfelelő kártérítést. A kisebb kezeléseket általában maguk a munkavállalók fizetik, míg a súlyos sérülések esetén az áldozatot egyszerűen hazatoloncolják.
Az észak-koreai munkavállalók gyakran vállalnak pluszmunkát a rendes munkaidejükön kívül. A helyi munkavezetők gyakran figyelmen kívül hagyják a munkaügyi szabályokat, és a dolgozókat nehéz feladatok elvégzésére kényszerítik. Egy disszidens, aki 2014-ig az oroszországi Magadan Oblasztyban dolgozott, azt vallotta, hogy napi 16 órás műszakokban kellett dolgozniuk. 2023 májusában egy vlagyivosztoki építkezésen dolgozó észak-koreai munkások a jelentések szerint este 10 óráig dolgoztak vacsoraszünet nélkül, és a magasban végeztek magas kockázatú acélmunkát megfelelő biztonsági felszerelés nélkül.
Ezeknek a munkásoknak nincs joguk visszautasítani a kényszermunkát. A külföldön dolgozó észak-koreaiakat a saját hatóságaik megfigyelés és ellenőrzés alatt tartják, és büntetés fenyegeti őket, ha nem engedelmeskednek az állami utasításoknak. Közösségi szálláson laknak a munkahely közelében, rossz életkörülmények között. Személyazonosító okmányaikat, például az útlevelüket elkobozzák, és a külvilággal való kapcsolatukat is korlátozzák. Akik a szerződés lejártával haza akarnak térni Észak-Koreába, azokat gyakran arra kényszerítik, hogy továbbra is külföldön dolgozzanak.
Az általuk megkeresett külföldi valutát feltehetően elsősorban nukleáris- és rakétafejlesztésre használják fel. A becslések szerint 2017-ben Észak-Korea magas adókat vetett ki mintegy 80 000 Kínába és körülbelül 30 000 Oroszországba küldött munkavállalóra, így évente több mint 500 millió dollárt gyűjtött be tőlük. Az észak-koreai munkavállalók havi fizetésük 70 hetven százalékát (!) utalják át az észak-koreai hatóságoknak, 20 százalékát a helyi vezetésnek, és csak körülbelül a tizedét tarthatják meg!
A szerző a Koreai Nemzeti Egyesítési Intézet (KINU) munkatársa
