Észak-Korea által Oroszországnak szállított rakétákat használtak az elmúlt napokban Ukrajna ellen indított nagyszabású csapásokban – közölte csütörtökön a Fehér Ház a New York Times szerint.
„Hírszerzési információink szerint Észak-Korea a közelmúltban kilövőállásokat és több ballisztikus rakétát szállított Oroszországnak, amelyek közül néhányat később, december 30-án, majd január 2-án az Ukrajna elleni csapásokban használtak fel” – közölte John Kirby, a Fehér Ház nemzetbiztonsági szóvivője. – 550 mérföld hatótávolságú észak-koreai gyártású rakétákat szállítottak az ENSZ-korlátozások megsértésével Oroszországba – közölte a Fehér Ház, amikor nyilvánosságra hozta a nemrég titkosítás alól feloldott hírszerzési értesüléseket. – Az Egyesült Államok és szövetségesei most az ENSZ Biztonsági Tanácsa elé viszik az ügyet, mivel a rakéták átadása sérti az Észak-Korea elleni ENSZ-szankciókat – mondta Kirby. A szóvivő szerint Oroszország iráni szövetségesétől is vásárolna rakétákat. – További szankciókat fogunk bevezetni azok ellen, akik azon dolgoznak, hogy megkönnyítsék ezeket a fegyverszállításokat Oroszország és Észak-Korea, valamint Oroszország és Irán között – tette hozzá.
A Fehér Ház szerint az elmúlt hetekben Oroszország fokozta rakéta- és dróntámadásait Kijev és más városok polgári célpontjai és infrastruktúrája ellen, azzal a szándékkal, hogy megpróbálja gyengíteni Ukrajna harci kedvét. A cél ugyanaz, mint 2023 elején: tönkre akarja tenni Ukrajna energetikai infrastruktúráját. Amerikai értesülések szerint Észak-Korea a ballisztikus rakétákért cserébe orosz katonai technológiát kért. Mindez két nagy kihívást is jelent az Egyesült Államok számára. Oroszország korábban együttműködött Washingtonnal Észak-Korea nukleáris és rakétaprogramjának megfékezésében, de ennek az együttműködésnek úgy tűnik, vége.
Shin Un dél-koreai nyugalmazott diplomata a Magyar Hangnak eljuttatott írásában így fogalmaz: november 21-én Észak-Korea fellőtte a „Malligyong-1” nevű felderítő műholdját. Ez az esemény erős technológiai fejlődést mutat a korábbi indításokhoz képest. „Különösen meggyőző bizonyítékok utalnak arra, hogy Oroszország technikai támogatást nyújtott ehhez a vállalkozáshoz. Megosztotta a műholdindítási szakértelmet Kim Dzsongunnal, akit korábban két sikertelen műholdindítás is kínos helyzetbe hozott. A helyszínen megfigyeltek egy orosz kinézetű műszaki szakértőt, és a dél-koreai hadsereg valamint a Nemzeti Hírszerző Szolgálat (NIS) most azt gyanítja, hogy a legutóbbi indításban orosz szakértőket használtak. Ez a támogatás valószínűleg a Vlagyimir Putyin és Kim Dzsongun közötti szeptemberi csúcstalálkozóból ered” – fogalmazott a korábbi nagykövet.
Észak-Korea májusban és augusztusban is megpróbált felderítő műholdakat indítani, ám mindkettő kudarccal végződött. A technológiai hiányosságokkal szembesülve Phenjan arra kényszerült, hogy segítséget kérjen. A fejlett precíziós fegyverek, valamint az űrhordozó eszközök terén Kína és Oroszország számít a legvalószínűbb támogatónak. Kína látja el alapvető élelmiszerekkel és energiahordozókkal Észak-Koreát, de eddig óvatos volt a szomszéd nukleáris ambícióinak támogatásával kapcsolatban. Így Észak-Korea valószínűleg Oroszországhoz fordult, mint az egyetlen életképes alternatívához. Putyin valóban sürgető helyzettel nézhet szembe, mivel az elhúzódó ukrajnai háború miatt sürgősen szüksége van folyamatos lőszerellátásra. Kim Dzsongun tavaly szeptemberben Oroszországba látogatott, és Putyinnal találkozott a Vosztocsnij kozmodromban – ezen a videón is azt látni, amint Putyin az észak-koreai diktátornak űrtechnikai eszközöket mutat be.
Bár Észak-Korea fegyverrendszereit – a nukleáris fegyvereket és a rakétákat leszámítva – a fegyverszakértők általában primitívnek tartják, érdemes megjegyezni, hogy jelentős mennyiségű hagyományos lőszerrel rendelkeznek. Ezeket a kezdetleges lőszereket a Hamász palesztin szervezet és a jemeni huti lázadók már tényleges harcban is használták. A fegyverekért és lőszerekért cserébe Oroszország átadhatta a tudását Észak-Koreának, hogy jobb és megbízhatóbb hordozórendszereket fejlesszenek ki.
John Kirby szerint a most Észak-Koreából szállított rakéták hatótávolsága lehetővé teszi, hogy jóval mélyebbről, Oroszország belsejéből – ahol az indítóállásokat Ukrajna számára nehezebb eltalálni – lőjék ki a rakétákat, és azok még így is számos ukrán várost elérhetnek. Más amerikai tisztviselők arról számoltak be, hogy Észak-Korea további segítséget kért Oroszországtól az interkontinentális ballisztikus rakétái hatótávolságával és pontosságával kapcsolatban is – ezeket az elmúlt hónapokban többször tesztelte. Azt egyelőre nem tudni, hogy ezen a területen történt-e előrelépés az együttműködésben. Egyébként arról is érkeztek hírek, hogy az észak-koreai lőszerek nem szerepelnek túl jól az ukrán fronton: régiek, sok a gyártási hibás, és emiatt nem lehet velük pontosan célozni.
