Kilenc embercsempész állhat bíróság elé, miután százak haltak meg a héten egy görögországi hajótörésben – derült ki a brit The Guardian cikkéből. Eddig hetvennyolc halálesetet tudtak megerősíteni, de a görög rendőrség szerint több mint ötszázan eltűnhettek, és a hajón több mint száz gyerek utazhatott. Az embercsempészek által irányított, túlzsúfolt halászhajó szerdán süllyedt el a görög partoknál, ezzel a Földközi-tenger egyik legsúlyosabb elmúlt évekbeli tragédiáját okozva. Péntek reggel még folyt a kutatás a halottak után, az elsüllyedt hajó visszaszerzésére viszont csekély az esély, miután a nemzetközi vizek egy rendkívül mély területén történt a baleset. Annak is alacsony már a valószínűsége, hogy további túlélőkre bukkanjanak – jelentette ki Nikosz Szpanosz nyugalmazott görög parti őr az ERT-nek. Hozzátette, hasonló öreg halászhajók korábban Líbiából érkeztek, és ezek gyakorlatilag lebegő koporsóknak tekinthetők.
Csütörtök este a Skai TV közölte, hogy a csempészettel gyanúsított kilenc férfi mind egyiptomi származású, a vád szerint pedig több száz ember illegális útját szervezték meg Líbiából Olaszországba. Jelenleg a parti őrség tartja őket elzárva Kalamatában, hamarosan pedig bíróság elé állhatnak. A közvádló több pontban is meggyanúsíthatja majd őket, többek közt tömeggyilkosság gyanújával. A hajó kapitánya nincs köztük, ő a hajó elsüllyedésekor életét vesztette.
Több ezer tüntető gyűlt össze csütörtök este Athénban és Thesszalonikiben, követelve a szigorú uniós migrációs politika enyhítését. Szerintük ez szükséges ahhoz, hogy meg lehessen előzni a hasonló tragédiákat. A demonstrálók egy része Molotov-koktélokkal hajigálta a rendőröket, akik erre könnygáz bevetésével válaszoltak. Kalamatában a menekültszállók mellett protestáltak, krokodilkönnyeket emlegetve. A transzparensek szerint nemet mondanak az uniós migrációs paktumra. A helyszínen megjelent a 2015 és 2019 közötti miniszterelnök, Alekszisz Ciprasz is, aki szerint az Európa által követett bevándorlási politika az, ami a Földközi-tengert temetőhellyé változtatja. Miféle protokoll az, amely nem szólít fel egy túlzsúfolt hajó mentésére, ha az süllyedni kezd? – tette fel a kérdést.
Görögországban a múlt hónapig konzervatívabb kormány volt hatalmon, amely szigorúbb migrációs politikát is folytatott. Egyebek mellett fallal körülvett táborokat építettek, illetve fokozták a határellenőrzést is. Jelenleg ideiglenes adminisztráció vezeti az országot, egészen a június 25-ei választásokig. Iliasz Sziakantarisz kormányszóvivő szerint a legnagyobb kihívás most egy olyan átfogó megoldást kidolgozni, amely egyszerre tartja tiszteletben a nemzetközi jogot és a befogadó humanizmust. A görög hatóságokat számtalan kritika érte azért, amiért nem siettek a menekülthajó segítségére, pedig egy parti őrhajó órákon át kísérte azt az elsüllyedése előtt. A görög hatóságok emberei szerint a menekültek valójában megtagadták a segítségnyújtást, és tovább kívántak hajózni Olaszországba. Aktivistahálózatok beszámolója szerint viszont ugyanebben az időben több segélykérés is érkezett a hajóról.
A megbízott görög bevándorlási miniszter, Daniel Eszdrasz az ERT-nek elmondta, megvizsgálják a túlélők menedékkérelmeit, de akiket nem tartanak jogosultnak a védelemre, azokat haza fogják küldeni. Az ügyvezető kormány mindenesetre háromnapos nemzeti gyászt rendelt el.
Az ENSZ 2014 óta több mint húszezer halálesetet, illetve eltűnést regisztrált a Földközi-tenger középső részén, így ez vált a világ legveszélyesebb menekültútvonalává. Görögország eddigi legsúlyosabb hasonló tragédiája 2016 júniusában történt, amikor legalább 320 embert számoltak össze halottként vagy eltűntként egy Kréta mellett elsüllyedt hajó utasai közül.
