Abszolút nem szokásos, hogy egy hivatalban lévő miniszterelnök az Egyesült Államokba utazik, és az amerikai adminisztráció egyetlen tagja sem fogadja. Az elképzelhető, hogy találkozik egy korábbi diplomáciai partnerével, akivel jó személyes kapcsolatban volt, adott esetben a korábbi elnökkel, de hogy ez legyen a látogatás fő célja, az nagyon meglepő – értékelte lapunknak Orbán Viktor miniszterelnök csütörtökön kezdődött amerikai útját Szent-Iványi István. Ennek „csúcspontja” ma, azaz pénteken várható, amikor Orbán Viktort vendégül látja a volt elnök floridai otthonában.
A korábbi szlovén nagykövet szerint egy elnökjelölt esetében az ilyen látogatás akár kampánysegítségnek, a kampányba való beavatkozásnak is felfogható, ami ellen Orbán Viktor mindig nagyon szokott tiltakozni. Különösen, hogy az előválasztási kampány idején kerül sor a látogatásra, hamarosan pedig kezdődik a valódi választási harc. Ez az egyik oldalon valamiféle segítséget jelent Donald Trumpnak, itthon pedig bizonyítja a miniszterelnök, hogy egy potenciális amerikai elnök milyen jó barátja. – Gyanítom, hogy amennyiben ismét elnökké választják Donald Trumpot, akkor korántsem lesz ilyen könnyű bejutnia hozzá. Annál is inkább, mert nem hogy Magyarországot, de egész Európát sem veszi igazán komolyan Trump, aki többször tett lekicsinylő megjegyzéseket Európára, de akár a NATO-ra is. Nem véletlen, hogy az európai vezetők többsége már most retteg attól, hogy Trump ismét az elnöki székbe ülhet – fejtegette az egykori diplomata.
Szent-Iványi István szerint az országnak ugyan nem nagyon lesz haszna a látogatásból, ahogy abból sem, ha Trump ismét elnök lesz, Orbánnak annál inkább érdeke a korábbi elnök újabb sikere. A szakértő egyértelműnek tartja, hogy belpolitikai haszonszerzés miatt „dörgölődzik” a magyar miniszterelnök Trumphoz. Egyrészt hogy bizonyítsa, komolyan veszik a világpolitikában, másrészt pedig biztos lehet abban, hogy elnökként Donald Trump egyetlen feddő szót se fog ejteni a magyarországi demokrácia, a jogállamiság állapota miatt.
– Arról nem is beszélve, hogy van egy olyan pontja az amerikai politikának – legyen demokrata vagy republikánus az elnök –, amely alapjaiban áll szemben az orbáni politikával. Nevezetesen a kínai kapcsolat, amelynek legújabb fejleménye a közbiztonsági együttműködés elindítása, de említhetném az újabb és újabb akkumulátor- és autógyárakat is. De emlékezzünk vissza, mekkora feszültség alakult ki Trump előző elnöksége alatt a magyar-amerikai viszonyban, amikor a hazai 5G hálózat kiépítésével a kínai Huaweit bízták meg. Még Mike Pompeo külügyminiszter is hazánkba látogatott, hogy lebeszélje erről Orbán Viktort – fejtegette Szent-Iványi István.
Kérdésünkre a korábbi nagykövet elmondta, bár a közvéleménykutatások szerint jelenleg inkább Trumpnak áll a zászló, fölénye azonban korántsem olyan nagy, mint azt sokan gondolják. Nem véletlen, hogy a versenyből mostanra már kiszállt Nikki Haley, korábbi ENSZ-nagykövet és dél-karolinai kormányzó két államban is meg tudta verni Donald Trumpot az előválasztáson. Mind a demokrata, mind a republikánus szavazókról elmondható, hogy sokan elégedetlenek jelöltjükkel, így a bizonytalanok dönthetik el, hogy ki lesz az Egyesült Államok következő elnöke.
– Kétségtelen ugyanakkor, hogy Trump esetleges újabb elnöki ciklusa Ukrajna számára is kedvezőtlen lenne, hiszen vége lenne a nagyvonalú amerikai segítségnek. Ugyanakkor nem gondolom, hogy teljesen megszűnne a támogatás, legfeljebb azért fizetni kellene az ukránoknak, hiszen Trump üzletemberi mentalitást hoz a külpolitikába is. Gondoljunk csak arra, hogy a vállról indítható Javelin rakétákat is Trump előző elnöksége idején kapta Ukrajna – mondta Szent-Iványi.
A magyar külpolitika másik közelmúltbeli eseménye, a legutóbbi V4 csúcs kapcsán Szent-Iványi István elmondta: tudni ugyan nem lehet, hogy valóban kiabálásig fajult-e a vita a miniszterelnökök között vagy sem – ahogy cseh források közölték –, az azonban a találkozót követő sajtótájékoztatón is látszott, hogy igen nagy volt a feszültség a partnerek között. Az is tény, hogy már messze van az az időszak, amikor töretlen volt a bizalom a tagországok között. Vagyis nagyon nagy válságba került a négy ország – Cseh-, Lengyel-, Magyarország és Szlovákia – együttműködése.
– Ezt megerősíteni látszik Orbán Viktornak az a kijelentése, amely szerint a visegrádi együttműködés helyét inkább egy osztrák-szlovák-szerb-magyar együttműködés veheti át. Ez megint csak a kapkodó, ötletszerű politika eklatáns példája: ha nincs V4, majd lesz valami új. Felhívom a figyelmet, hogy erről rajta kívül egyik ország vezetői sem beszélnek. A hirtelen előkapott ötlet legfeljebb azon alapulhat, hogy valamikor majd Ausztriában is hatalomra kerül az FPÖ, vagyis a hasonszőrűek valami alkalmi szövetsége jöhet létre, ami azonnal szétesik, ha az említett erők kiesnek a hatalomból. Ugyanakkor tény, hogy az osztrákok valóban kezdeményeztek egyfajta együttműködést, ami azonban egyáltalán nem valamiféle tartós szövetségről szól. Eszerint nyugati szomszédunk egyre idegesebb amiatt, hogy az Ausztriába érkező menedékkérők 80 százaléka Magyarországon és Szerbián keresztül érkezik. Ezért felszólították a két ország vezetőit, hogy állítsák meg ezt az áradatot, erősítsék meg a határvédelmet. Vagyis Orbán ötletszerű felvetésének sok alapja nincs, legfeljebb annyi lehet az értelme, hogy „ha nem működik a V4, van egy másik ötletem”. Ezzel szemben a visegrádi együttműködés több mint három évtizedes, megalapozott szövetség, amely már számos eredményt ért el – fogalmazott Szent-Iványi István.
